Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

3.4. A csont megmunkálásáról Az állatcsontanj/ag (még leltározatlan) feldolgozása közben Vörös István 49 db csont tárgyat, eszközt (?) talált. Ezekből 1 db készült vadászott állat (gímszarvas) agancsából (XXVI. t. 28.), ezzel szemben 48 db háziasított allait csontrészéből. Az utóbbiak nyersanyagának megoszlása: 22 db szarvasmarha, 23 db sertés és 3 db juh. A csonttárgyak nevezéktana elég bizonytalan ezért használok „ "-jelet. A nyitva hagyott kérdések megválaszolását csak célzott archaeozoológiai, kísérleti régészeti, illetve használati kopásnyom vizsgálatoktól remélhetjük. 1. „Véső" (XXIII.t 1-2., 4., 6., XXIV. t 9-10., XXV. t. 14-16.) A felhasznált alapanyag; szarvasmarha: 1., 4., 10., 14. sertés: 2., 6., 9., juh: 15-16. Előkcrülési helyük a hivatkozás sorrendjében: „A" szelv. 200-220 cm, ,A-D" tanufalból, „C" szelv., „K" szelv. É-i része vörös folt alatt, „K" szelv. 120/135 cm, „K" szelv. 4. padlóról, „P" szelv. 4. ásónyom, „K" szelv. 57-76 cm, „D" szelv. 70 cm-ről. Telep I. periódus: 1., 10., 14. II. periódus: 6., 9. 1516. A tárgytípus tehát a telep egész élete során ismert és a funkciónak megfelelően formatartó. 2. „Ar, lyukasztó". Alapanyaguk; szarvasmarha: 12., sertés: 3., 5., 7., 8., 9., 11. (?), 18. Két csoportra oszthatók. A robusztus méretűek (XXIII. t. 3., 5., XXIV. t. 7-9., 11-12.) és kisméretűek (XXV. t 17-18.). Előkcrülési helyük a hivatkozás sorrendjében: „C" szelv. közepe k-1 cölöplyukból, „K" 2. ásónyom, „K" szelv. 128-138 cm, „K" szelv. 120/135 cm (2 db), „K" szelv. 4. padlóról, „P" szelv. 90-130 cm mélyről, ,A-D" tanufalból. Telep I.: 3., 1112., II.: 5., 18. A tárgytípus a telep egész élete során ismert és a funkciónak megfelelően formatartó. Fontos megjegyezni, hogy a hagyományos elnevezés szerinti vésőbe (XXIII. t. 2.) volt beletűzve a 18. árnak/lyukasztónak (XXV. t. 18.) nevezett tárgy. 3. „Csontkorcsolya" (XXV. t 21., 23., XXVI. t. 25-26.). Mindegyik szarvasmarha rad. csontból készített töredéken egy keresztirányú furat van az ízületi végnél, s a furattal párhuzamos csontoldal erősen kopott, sima. Előkcrülési helyük: „A" szelvény 225-248 cm mélyről (XXV. t 21.), „B" szelvény 30 cm-es mélységből (XXV. t 23.), „D" szelv. 70 cm-ről (XXVI. t. 25.), „E" szelv. „b" gödör (XXVI. t. 26.). Az első („A") a település legkorábbi (I.), a második és a harmadik példány a település fiatalabb (II.) periódusából származik. A tárgytípus a telep egész élete során ismert és a funkciónak megfelelően formatartó. Az egyik használhatatlanná vált, törött példányt (XXVI. t. 26.) javítani akarták. A megkezdett fúrás nyoma jól látható. 4. „Tű" (XXV. t. 22.) befűző lyukkal. Sertéscsontból, töredék (XXV. t. 19.). 5. „Simító, fazekas eszköz" (XXV. t. 17., 20., 24.) Mindegyik szarvasmarha bordájából készült. A település I. és II. periódusára keltezhetők. Előkcrülési helyük: „D" szelv. 2. rétegből 70 cm-ről, „P" szelvény 90-130 cm-es mélységből és a „B" szelvényből 180 cm-ről. A tárgytípus a telep egész élete során ismert és a funkciónak megfelelően formatartó. 6. Astragalus (XXVI. t. 27-28.), játék (?). Szarvasmarha csontból készültek, átfúrtak. Előkerülési helyük: „C" szelv. közepéről omladékból -105-130 cm, „D" szelv. padlójáról. A település korai és késői időszakából. 7. Ismeretlen funkciójú tárgyak, a./ Gímszarvas agancsból faragott, átfúrt tárgy. Kopásnyomok nélkül, félkész? (XXVI. t. 30.) b./ Marhabordából kivágott, rombusz alakú, poncolt, átfúrt tárgy. Cérnaorsó végei 1 , ékszer, netán játék lehetett? (XXVI. t 31.) c./ Sertés csontból készített tárgy. „K" szelvény „a" gödréből. Tégely? (XXVI. t. 29.) d./ Sertés radiusból készített tárgy töredéke átfúrással. „A" szelvényből 165-190 cm mélyről. (XXIV. t 13.) 3.5. Az üveggyöngyökről Az egyetlen példányt a IT.I/4. halom 3. sírjában találtuk.

178 Átmérője 0,65 cm, kék színű. A Gessner-féle tipológia szerint az 1. csoport a-b és a 2. csoport a-b típusába sorolható egyszerű forma. Az elektronsugaras mikroanalízus szerint kék színének okozója a réz (Cu) és vas (Fe) jelenlévő vegyülete (oxidja). Főalkotói: Si, AI, Ca, K és Na, mellékkomponensei: Fe és Cu (a felsorolás a mennyiségi csökkenés sorrendjét is jelzi! - 28. ábra A).

1 0 A csonteszközök ugyancsak leltározatlanok. Állatcsontanyagot feldolgozó tanulmányát ld. a PáMÉ 6 (1996) megjelenés alatt lévő kötetében. Lettner 1988. 53., 82., 61. ábra 26. Lelőkörülményeit ld. Bon 1989. 18. Gessner, W.: Vom Problem der spätbronzezeitlichen Glasperlen. In. Beiträge zur Kulturgesichte - Festsrift Reinhold Bosch. 1947. 81-82. A vizsgálatokat és értelmezését e helyütt is köszönöm Járó Márta (MNM) és Varga István (Pápa) vagyészeknek, valamint Tóth Attila fizikusnak (MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézete, Bp.). Jegyzőkönyv a EKTM RA 1116-94 lsz. alatt található.