Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

létező gyakorlat a fazekasok körében. Egy selejtesre sikerült fenék javítását jól példázza egy olyan töredék, amely a fenékszalagok összeillesztésénél repedt meg (XXI. t. 2.). Két másik fenéknél ugyanez figyelhető meg. Ezeknél a vékonyra sikeredett feneket egy újabb, híg agyagréteg rákenésével vastagították meg (XXI. t. 3-4.). Az edény fenéktöredékek többsége (1.155 db) a kistelepről, 50 a II. és 26 db a HJ. halomsírcsoportból származik. Az egyenes (1.039, 42, 23) és ívelt fenekű (15, -, 2 db) urnák/tárolóedények, fazekak, csuprok, stb. a település egész időszakában megtalálhatók. Az ompholosos edények megoszlása: 76 db a kistelepről, 7 db a IL, 1 db a III. halomsírcsoportból. A tálak (telepről: 48 db /V. t. 3., 16., VI. t. 16./, IL: 6 db, III.: 1 db) ritkábban, a bögrék (17 db a kistelepről, 1 db a H/2, halomból) esetében lehet az ompholosos fenék kialakítást megfigyelni. Ez az alátétként használt, dudorral rendelkező fa vagy kőlap (korong őse), avagy a hüvelykujjon formázás következménye. Ezzel talán az égetéskori esetleges deformálódás következményét, az edény későbbi billegését küszöbölhették ki. A 22 db talpgyűrűvel rendelkező edényből (csupor /XII. t. 4./, bögre, tál valamint 13 db ismeretlen típusú) 21 db származik a településről, 1 db (csupor, lsz. 86.68.9., XII. t. 2.) a II/2. halomból. A talpgyűrű jobb tapadását a fenék sűrű karcolásával biztosították (XXI. t. 1.). A talpgyűrűvel ellátott edények használata valószínűleg

1 tradicionálisnak tekinthető a halomsíros kultúrában. Az éles hasvonalú tál (profillalt- és mély), a nyomott gömböstestű bögre mellett élő vezértípusként értékelhető. Megtalálható pl. a gelseszigeti (Kisbalaton) településen (R BC), az iharkúti Pápavárról szórványként, a bakonyjákói ül. halom 7. sírjában, az ugodi 1. halom 3. sírjában, a farkasgyepüi I. sírmező 1-2. és 4. sírjában, valamint II. sírmező századelőn feltárt anyagában.

132 Ha nem egyedi fazekas megoldásáról van szó, a halomsíros kultúra Dolny Peter-i fázisának retardációjaként értelmezhető a fenékrészén kialakított, a leletanyagban önmagában álló bütyökláb (lsz. 91.45.137., VI. t. 1.). 3.2.4. Peremformák és kialakításuk Ebbe a csoportba 2.700 db edény, illetve töredék tartozik. Ez az összes kerámia lelet 25,29%-a. 112 db származik sírokból, a többi (2.588 db) a kistelepről. A vízszintesen elvágott perem (187 db, 6,9%) - néhány kivételtől (4 db) eltekintve - a telepen jellemzőbb, ahogy a kihajló, bográcsperemszerű, vízszintesen elvágottból (H t. 3., XIX. t. 3.) itt 46 db-ot leltünk, szemben a temető két példányával. Az I. periódusban még halovány nyoma van (2 db: „A" és „D" szelvényből) a klasszikus halomsíros hagyománynak számító, nyelvszerű kihúzással rendelkező peremkiképzésnek. Szintén csak ebből a periódusból került elő bevagdosott peremtöredék (1 db: „C" szelvény k-1 cölöplyuk feltöltéséből, lsz. 91.11.60.). Síkozott peremtöredéket (42 db, a peremek 1,55%-a) és behúzott peremű edényeket (tál, 86 db, 3,1%) csak a kistelepen találtunk. A kihajló, belül lx síkozott peremű 24 db töredék megoszlása a következő: az I. periódusban 4, a II. periódusban 20 db.

133 A kihajló, 2x síkozott 14 db uma, tál, csupor és meghatározhatatlan edénytípusból származó töredék (,J3", „C", „E", „G", „K" szelvények humuszából) és a behúzott, 3x síkozott 2 db táltöredék a ,J3" és „P" (IV. t. 5.) szelvény humuszából, tehet a telep legfiatalabb fázisából származik. Ugyancsak a telep legfiatalabb fázisából ismerjük csak a benyomkodott (2 db: „C" és „K" szelvény) és a turbántekercses (1 db: „E" szelvény, lsz. 91.30.95.), valamint a hullámos (1 db: „D" szelvény, 91.19.34.) peremeket. Az edény átmérőjének és laposságának növekedésével egyenes arányban növekszik a deformálódás veszélye. Kocsi - Csomor 1980. 43. ("ujanová - Jílková, E.: Die westböhmische Hügelgräberkultur auf den Gräberfeldern bei PodraDnice. PA 83 (1992:2) 276-284. A kérdéssel sajnos részleteiben a hazai kutatás még nem foglalkozott. 132 Horváth 1994. 4. kép 6., 5. kép 4-5., Jankovlch 1992. I. rész 5. ábra 11., Jankovlch 1995. II. rész 38. ábra 5., Ilon 1992. (Ugod) 3. tábla 3., Jankovlch 1992.1. rész 10. ábra 8., 12. ábra 3., 17. ábra 3. és 5., 31. ábra 5. Ezzel az adattal mindenképpen finomítandó egy korábbi tanulmányunk megállapítása. Ilon - Varga 1994. 134. és 3. ábra.