Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
Némelyik (XXI. t. 11.) peremnél megfigyelhető, hogy új réteget rákenve és hozzáragasztva alakította ki a fazekas annak végső formáját. A síkozást minden valószínűség szerint laposra faragott fa és/vagy csonttárggyal (borda, állkapocs) végezték. A síkozott peremtöredékek stratigráfiai helyzete (H. periódus) és az edénytípusok többségének folyamatos megléte (ld. feljebb) szerves, belső átalakulásra utal. Az umamezős kultúra ornamental is jellegzetességének tartott síkozott peremmel 134 rendelkező edényeket a Ha Al időszakra keltezték pl. St. Veit, Obcrbcrgern (Ausztria) is. 3.2.5. A föl alakja A korszakban használt füleket (55 db a sírokból, 927 db a kistelepről /meghatározhatatlan fülcsonk itt 42 db/, az összes edénytöredék 9,59%-a) két alaptípusba sorolhatjuk: 1. bütyökful (TV. t. 1.) és 2. szalagfül (IX. t. 2.). A bütyökful lehet szimpla (386 db) vagy kettős (7 db, csak a telep I. periódusából, ill. 1 db a H/2, halomból - XI. t. 8.). Egy vízszintes átfúrással rendelkezik 162 db bütyökful a telepről, 3 db a H. és 6 db a Hl. halomsírcsoportból. Egy függőleges átfúrással 2 db („A" és „D" szelvények humusza) került elő és csak a település legfiatalabb fázisából. Két függőleges átiyukasztással pedig 20 db bütyökfül bír (pl. V. t. 7., XX. t. 5.). Utóbbiak 6 db kivételével tálnak meghatározott edénytípusból. 18 db a kistelepről (végig ismert!), 2 db a II. halomsírcsoportból (1. halom 1., 3. halom 2. sír) került elő. Különlegesség, halomsíros hagyományra utal az árkolt bütyök/„ful'' (1 db: „P" szelvény padlójáról, I. periódus, lsz. 91.67.26., HI. t. 11.). A benyomott bütyökfül (12 db, ebből 10 db bizonyosan urna) a település I. periódusából hiányzik, ugyanakkor a ritkán (4 db) alkalmazott kétszer benyomott, nagyméretű bütyökfület a település egész élete során és csak urnákon használták. A szalagfül alaptípusai: 1. valódi szalagfül (agyaghúzás utáni és lapított 361 db pl. I. t. 2-4., VH. t. 5., XXI. t. 4.), és a 2. háromszögletes átmetszetű fül (húzás vagy vágás után kialakított 143 db pl. VH. t. 2-3., VHI. t. 2.). Az 1. altípusból 19 db származik a temetkezésekből (H.: 10 db, Hl.: 9 db). Mindösszesen 1 db csavart fül ismeretes a lelőhelyről (településről szórványként visszatemetéskor a kidobott földből). A szögben megtört szalagfül (1 db: „C" szelvény humusz, a telep legfiatalabb fázisából, lsz. 91.1.53.), de a kannelúrazott fül (7 db pl. VTH. t. 11.) is. Utóbbiból mindössze 1 db (,3" szelvény, lsz. 90.2.109.) sorolható a telep I. periódusába. A 2., a háromszögletes átmetszetű fülek altípusából 6 db a H., 1 db a Hl. halomsírcsoportból származik. Az ilyen fülek telepen előkerült reprezentatív mintája (59 db) nem mutat semmilyen időbeli szóródást. Figyelemreméltó, hogy teljességgel hiányoznak a körátmetszetű fülek. Elvétve alkalmazták a fülek kombinációját. Szalag+bütyökfül (2 db: „K" szelvény I/a-b padlók közül, „E" szelvény H periódus). Az egyetlen szalag+vízszintescn átfúrt bütyökfül („A" szelvényből 90 cm-ről: V. t. 5., H. periódus eleje) legközelebbi párhuzamát Farkasgycpü-Pöröserdő I. 2. sírjából származó talpgyűrűs tálról ismerem. 136 Háromszögletcs + átlyukasztott bütyökful is csak egy db („M" szelvény padlójáról, IV. t. 2.) került elő. A fülek bizonyos típusai általában bizonyos edénytípussal hozhatók összefüggésbe: a két függőleges átiyukasztással ellátott bütyökfulet tálon 137 , a benyomott (1-2-szer) bütyökfület csak urnákon használták. A háromszögletcs átmetszetű fülek 55%-a bögre/korsónak meghatározott edénytípushoz tartozik, 33% edénytípusát nem lehetett meghatározni, a maradékot urnák, amphorák és tálak jelentik. Ha a meghatározhatatlan edény típusúakat - a fenti arányokat alapnak tekintve - szétosztjuk, arra a következtetésre juthatunk, hogy ez a fültípus leginkább a bögre/korsókat jellemzi. Természetesen a fülek mérete az edények nagyságára is utal. 138 Konzervatív halomsíros megoldásként végig él a háromszögletes átmetszetű fülek használata. Az anyagban ritkán előforduló, s ezért különlegességnek számító fülmegoldások a lelőhely kronológiai helyzetérc és két kultúra egymásra hatására utalnak. A kúpos árkolt bütyök(fül) (TH. t. 11.), a 134 Kőszegi 1988. 23. 135 HelL M.: St Veit im Pongau als Siedfungsraum der Umcnfelderzeit. Au 49 (1971) 40., 45., Lochaer, M.: Siedlungsgruben der älteren Umcnfelderzeit aus Oberbergem und Bronzefunde aus Unterbergem, Gem. Bergem im Dunkelsteinerwald, NÖ. AAu 78 (1994) 75-77. pl. 12. t 3-6. 136 Jankovlch 1992. 1. rész 12. ábra 3. Azugodi 1.halom 1. és 2. sír leletei ugyanezt igazolják. Bon 1992. (Ugod) 1. tábla 6., 2. tábla 1. 138 Kocsi - Csomor 1980. 44.
