Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Figler András: Adatok Győr környékének bronzkorához

monográfia es számtalan lelctegyüttes áll rendelkezésre a belső - leletanyag alapján jól elkülöníthető - időrendje bizonytalan. Ménfocsanak-Szeles dülö (Térkép 4., V. t. 1-7) A fentebb ismertetett lelőhelyen került elő a dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának települése és temetője. A telepet főleg kerek, méhkas alakú gödrök alkotják, melyeknek a felső részüket kagylóréteg borította, s ez alapján árvíz pusztítására lehet következtetni. A gödrök feltehetően felszín fölé épített házak tároló vermei lehettek, melyeket később hulladékkal töltöttek fel. A telepről előkerült leletanyag főleg kerámia töredékek és csonteszközök, valamint állatcsontok. A kerámiában a klasszikus mészbetétes türedékek mellett előfordulnak a korai periódusra jellemző darabok is. A temetőből eddig 139 sírt tártunk fel.

29 A sírfoltot, s ez alapján kibontható sírgödröt összesen két alkalommal találtunk. Több esetben fordult elő, hogy az edények felett lapos kövek voltak. Egy kivétellel valamennyi sír hamvasztásos temetkezést tartalmazott. Előfordultak szórthamvas, umás és birituális sírok. Vaday A. 1993-ban egy zsugorított csontvázas temetkezést is feltárt, mészbetétes edénymellékletekkel. A sírokban az edényeken kívül fémmellékletet csak ritkán találtunk, s néha előfordultak állatcsontok. A kerámiamellékletek a kultúra klasszikus jegyeit mutatják. Késő bronzkor Felpéc-Petófi utca 1/b. (Térkép 5., VI. t. 1.) 1987-ben házépítéskor az alapárokásás közben feltehetően egy sírt bolygattak meg. A leletekről már csak hónapokkal a építkezés befejezése után értesültünk. A tulajdonos elbeszélése szerint az itt közölt tálon kívül volt még egy laposabb tál is, de az teljesen széttörött és a darabjait nem őrizték meg. Csontokról vagy hamvakról nem volt tudomása. Börcs-Paphomlok dülö (Térkép 6., 2. ábra, VI. t. 2-5., VII. t. 1-4.) Az Ml autópályához kapcsolódó ásatások keretében Börcs határában 9,5 ha területen a következő korszakok emlékeit tártuk fel: dunántúli vonaldíszes kultúra néhány gödre, lengyeli kultúra DT. fázisának települése (alapárkos házak és gödrök), egy késő bronzkori település egy kisebb temető néhány római és középkori objektum, valamint egy avar sír. A lelőhely egy patak alig kiemelkedő partján helyezkedik el, mely valamikor, feltehetően Rábca meder lehetett. Alig néhány száz méter távolságra pedig a Duna legdélibb ágainak nyomai vannak. Az ásatás során 160 cölöpös szerkezetű építmény, lakóház nyomait figyeltük meg (2. ábra). A házak ÉNY-DK-i tájolásúak voltak, s két párhuzamos vagy kissé összetartó cölöpsor alkotta őket. A cölöpsorok 3-8 cölöpből álltak, méreteik: szélességük 2,2-3 m, hosszúságuk 3,5-6 m. Több alkalommal találtunk egymástól kissé eltérő tájolású, egymásra ásott épületeket, melyek hosszú életű településre utalnak. A házak környékén más objektumokat ritkán találtunk. A települést a patak lejtőjén (ÉNY) és az ÉK-i oldalon több árokból álló párhuzamos árokrendszer határolta. Az árkok mélysége és metszete alapján elképzelhető, hogy palizád szerű kerítéshez tartoztak. Az egyik árok brtöltéséből származik egy teljesen ép, hurkos bronzfibula. (VI. t. 2.) A DK-i oldalon több helyen megfigyeltük egy gyengébb kerítés cölöplyukjait. Az ÉNY-i árokrendszer és a házak közötti területen sok gödröt tártunk fel, melyek feltehetően nyersanyag bányászás (agyag) közben keletkeztek és utána hulladékkal töltődtek fel. Ezekből származik a leletanyag túlnyomó része. Az árok mellett találtunk egy kutat, melyben alul épségben megmaradt a vesszőfonatból álló bélés. A gödrökben és a Woslnsky M.: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Budapest 1904. 1990-91-ben 78 sír került elő. 1993-ban Vaday Andrea a temető folytatásaként az 83-as főút épíéséhez kapcsolódó leletmentések során 58- sírt, 1995-ben további leletmentések során még 3 sírt tárt fel. A területen ma is folynak leletmentések (Gázvezeték, Bevásárló központ) Szőnyi Eszter és Egri Ildikó vezetésével, s szétszórtan kerülnek elő sírok, de ezekről nincs pontos információm. A távolabb előkerülő sírok alapján feltételezhető, hogy esetleg több elkülönülő sírcsoport van a területen.