Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Figler András: Adatok Győr környékének bronzkorához
cölöplyukakban csak kevés kiégett paticsot találtunk, s ez alapján feltételezésem szerint az épületek épíőanyaga elsősorban fa lehetett. A hasonló, cölöpös szerkezetű épületek ismertek a korai urnasíros kultúra időszakából. 30 A település DNY-i oldalán egy 15 sírból álló hamvasztásos temetőt tártunk fel. A sírokat 30-40 cm mélyre ásták. A humuszrétegben a foltjukat nem tudtuk megfigyelni, s a kis mélység miatt sajnos a sírok egy részét a mezőgazdasági művelés, és az ásatást megelőző gépi humuszolás megbolygatta. Valamennyi sír umás temetkezés volt. Mellékletek: 1-6 agyagedény, és bronztárgyak: tűk, ívelt hátú kés, borotva, hurkos ún. Caka fibula. A fémtárgyak mindegyikén égésnyomok látszanak. A leletek a BD-HA1 időszakba tartoznak A településről származó kalibrált Cl4 adatok: Dcb-3141 BP: 3053 ± 40, BC 1294 Deb-3001 BP: 2997 ± 56, BC 1216 Deb-3200 BP: 2982 ± 54, BC 1191 Deb-3060 BP: 2919 ±54, BC 1075 Kajárpéc-Pokolfadomb (Térkép 3., VIII. t. 1-4., IX. t. 1-3.) 1984-ben üzemanyagtöltő állomás tartályának a gödrét ásták ki kotrógéppel és közben kiemeltek egy késő bronzkori edényekből álló leletegyüttest. A munkagéppel kiásott gödör oldalában bennmaradt edények mind szájjal lefordítva feküdtek, gúla alakú kupacba rakva. Tisztítás közben a homokfal leomlott, s így nem volt lehetőség az eredeti állapot dokumentálására. Beásásnak nyomát nem láttuk. Az összegyűjtött töredékek és ép edények alapján a depot kb. 60 edényből állhatott. Az edények metszetben megfigyelt helyzete, a sok azonos forma (főleg felhúzott fülű csészék), és az tény, hogy a remek kivitelű példányok mellett több hibás égetésű darabot is találtunk arra engednek követiceztetni, hogy az edények egy hirtelen elhagyott kiégetőhelyhez tartoztak. A leleteket a HA2 periódusba soroljuk. 31 Patek, E: Die Umcnfclderkultur in Transdanubien. Budapest 1968. 63., Taf. CIL (Pécsvárad-Aranyhegy); Rlhovsky, J.: Zur Kenntnis der Haustypen in der mitteldonauländischen Umcnfelderkultur. In: Beiträge zur Lausitzer Kultur. Arbeits- und Forschungsberichte zur Sächischen Bodendenkmalflege, Beiheft 7. Berlin 1969. A rajzokat Ughy István grafikus készítette.
