Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
E sorok íróját már evek óta érdekli az ilyen nézőpontú megközelítés. Külső szakértők bevonásával foglalkoztam a késő bronzkori, sokszor alaptalanul grafitosnak vélt kerámia, és a bauxit alkalmazásának kérdésével 114 a németbányai lelőhely anyaga ürügyén. Most nem a műszeres vizsgálatok, hanem makroszkopikus megfigyeléseink alapján teszek néhány megjegyzést. Nem tagadhatom, hogy c fejezet elkészítésénél alapműként Gunter Löwe és Werner Coblenz igen precíz munkájára" 5 , valamint Sántha Imre fazekassal (Csíkszereda-Pápa) folytatott igen hasznos, gyakorlati jellegű megbeszéléseinkre építettem. Munkám megállapításait 10.674 db leltározott németbányai (sírból: 509 db és a kistelepről: 10.165 db származó) cseréptöredék többszöri kézbevétele alapján teszem. 3.2.1. Az agyag bányászasa Az őskori településeken igen nagyszámú gödröt tárnak fel a régészek. Ezekről csak igen kivételes esetben bizonyítható gabonatároló verem mivoltuk. A gödrök többsége formája miatt sem lehetett ilyen funkciójú. Némelyikről ritkán kideríthető, hogy a házfal sártapasztásának, vagy a padló tapasztásának nyersanyagkinyerő helye volt. A gödrök tetemes hányada azonban valószínűleg fazekas agyagkitermelő (kútszerű) 117 , illetve iszapoló gödre (szűk szájú, alul öblösödő) 11 lehetett. Az iszapolást a természetből leshettek el. Vagyis: 1. a kibányászott termésagyagot lépcsőzetes árokrendszeren keresztül iszapolták, melynek legvégső állomása volt a régész által feltárásra kerülő öblös agyagtároló gödör. 2. A felhalmozott termésagyagot árokkal vették körül, s a fáradságos iszapolást az esőre bízták. Ezekben a gödrökben történhetett az agyag elkerülhetetlen pihentetése is. A németbányai gödrök egy része is hasonló funkciójú lehetett. Egy részük mélyítése során Németbányán elérhették azt a tarka agyagréteget, amelyet a forráshely bányametszetében sikerült megfigyelnünk. Pl. a „K" szelvény „a" gödre (21. ábra) alja a mai felszíntől'280 cm-re van, de a létesítésekori járószinttől 160 cm-re ásták le. Az agyagréteget itt vékonyabb löszréteg fedhette, vagy közelebb volt a hajdani felszínhez. Ezt, és a hasonló bánya- és iszapoló gödröket később szeméttel töltötték fel. A lelőhely közvetlen közelében bauxitot még ma is bányásznak, amelyet már a vizsgált korszakban is kitermelhettek. Mindehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy a szomszédos Iharkút területén bauxitot és bauxitos agyag foszlányait térképezték a felszínen, illetve a bauxitmezők felmérésekor a geológusok és geodéták bányászás nyomokat láttak. A jelenségeket azonban nem dokumentálták és a modem bányaművelés során ezeket a korai kitermelő gödröket megsemmisítették. 120 A korabeli felszíni bányászás lehetősége akkor vetődött fel, amikor a ,J?" szelvényből 45 cm-es mélységből egy 9,9 kg-os darab került elő. Ez a telep legfiatalabb (II. periódus) időszakát jelenti. Ugyanekkor mélyítették a szelvény „b" gödiét is, amelyben szintén egy kisebb bauxittöredéket találtunk. Mindezen ismeretek tükrében vetődött fel a kérdés: Elképzelhetőe, hogy a késő bronzkori telep lakosai az általuk ismert bauxit kimosódásokból, vagy kibúvásokból a fazekasmunkához bauxitot termeltek ki? Vizsgálódásaink eredményeiről már beszámoltunk, ezért e témakörre itt most nem térünk ki. 1 1 3.2.2. Az agyag előkészítése, keverése (soványítas) 114 Varga I. - Süvegh G. - Nagyné Czakó I.: Egy későbronzkori kerámia komplett vizsgálata. PáMÉ 1 (1988) 31-35., Varga I. - Molnár Zs. - Nagyné Czakó I. - Ilon G.: Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok tükrében. PáMÉ 2 (1989) 39-48., Ilon G. - Varga I.: Bauxit a kerámiában? VMMK 19/20 (1994) 133-140. Löwe, G. - Coblenz, W.: Beobachtungen an Einigen bronzezeitlichen Gefäßen Sachsens. Arbeits- und Forschungsberichte zur Sächsischen Bodendenkmalpflege 5 (1956) 153-175. P.Hártyán! B. - Nováld Gy. - Patay A.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon a XVIII. századig. MMMK 1967-68 (1968) 5-81., Novákl Gy.: Régészeti és paleobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez. MMMK 1981-83 (1983) 57-94. Kós K.: Eszkőz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979. 311. Kocsi ML - Csomór L»: Korondi székely fazekasság. Budapest, 1980. 33. Sánta Imre szíves szóbeli közlése. Bihari 1980. 40., Oláh József geodéta (Bauxitbánya Vállalat, Tapolca) szíves szóbeli közlését köszönöm. 121 Ilon-Varga 1994.
