Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Figler András: Adatok Győr környékének bronzkorához
csak az épületen kívül raktak tűzet. Kalicz N. közölt Csongrádról 19 egy 37 x 7 m-es cölöpös szerkezetű fold felszíni épületet, mely kitűnik az összes eddigi közül méreteivel és logikusan rekonstruálható szerkezetével. A fentiek alapján a Makó-Kosihy-Caka kultúrára népére jellemző egységes lakóház építési mód nem határozható meg, s így az egyedinek tűnő abdai lakóház sem biztos, hogy egy különleges eset. Kajárpéc-Pokolfadomb (Térkép 3., III. t. IS.) 1984-ben a helyi termelőszövetkezet egy gépállomás építését előkészítendő, a domb nagy részén tereprendezést végeztetett. A földmunkák közben a lelőhely magasabban fekvő részeit megsemmisítették, illetve megbolygatták. 1986-90 között az épülő létesítmény területén leletmentéseket végeztünk, melynek során a következők kerültek elő: korai DVK település, lengyeli település, badeni település, Somogyvár-Vinkovci sírok 21 ' későbronzkori település, avar ház, Árpád-kori település maradványai. Irt a Somogyvár-Vinkovci kultúrába tartozó 3. számú sírt mutatom be. A sír a jelenlegi felszíntől 47 cm mélyen keiült elő. Beásásnak nyomát a feltárás során nem észleltünk. Ez magyarázható részben egy homokból épített kis halom létével vagy a földmunkák által elpusztított rétegek hiányával. Apró kalcinált csontmaradványokat a sír környékén 2 m-es körzetben találtunk. A kisméretű hengeres poharak részben a tálban, részben pedig mellette kerültek elő. Az edények egy része hiányos volt. Ménfócsanak-Szeles díílő (Térkép 4., III. t. 910., IV. L 1-7) 1990-91-ben az Ml autópálya építését előkészítendő régészeti leletmentések során 4 ha területet tártunk fel. A korábban a szakirodalomból is ismert lelőhelyen 24 a kisapostagi kultúra települése, dunántúli mészbetétes edények népének települése és temetője, 1-2. századi római település és egy 10-11. századi falu maradványai kerültek elő. Az őskori objektumok túlnyomó többségét a későbbi települések objektumai erősen bolygatták. A lelőhely az egykori Rába meder magas pailján fekszik, keletről a Nagyrét mocsarai határolták. Nedvesebb időszakokban a mocsarak és a Rába között itt volt az egyetlen járható dél felé vivő útvonal, melyet később a rómaiak is használtak 26 ' valamint a mai 83-as főút is ezen a vonalon halad. A kisapostagi kidtúra településmaradványait különböző funkciójú gödrök alkották, melyekből számottevő mennyiségű lelet (főleg kerámia^került elő. A leletanyag kisapostagi kultúra korai szakaszának emlékeivel mutat kapcsolatokat. Középső* bronzkor A középső bronzkor időszakát a dunántúli mészbetétcs edények népe kultúrája tölti ki. Annak ellenére, hogy erről a bronzkori kultúráról jelent meg legelőször Magyarországon összefoglaló 19 Kalicz 1984. 95. Taf.XXIII.1. Rezl Kató G.: Adatok a Sokoróalja újkőkorához. CommArchlIung 1993. 5-26. 21 Figler 1994. 7-8., 28., Abb.10. Takács M.: Árpád-kori településrészlet Kajárpéc-Pokolfadombon. (Árpádenzeitliche Siedlugsteil von Kajárpéc-Pokolfadomb) CommArchHung 1993. 201-226. Tonika P. és munkatársai: Az Ml autópálya Győrt elkerülő szakaszának régészeti feltárásai. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudoméányi Szemle. XLV/9. (1994). 378-384., 380. 24 Mithay 1942. 5-6. II.t.2., III.L 1-7., Bánd! G.: A mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának kialakulása és elterjedése. VMMK 11 (1972) 41-58., 43. A korábban előkerült leletetek külünböző dűlőneveken szerepelnek, de nagy valószínűséggel erről a területről származnak. Takács M.: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.). In: A Kisalföld népi építészete. (Szerk.: Perger Gy. - Cseri M.) Szentendre-Győr, 1993.7-53. Lovas E.: Pannónia római úthálózata Győr környékén. PSz (1937) 275-304., 287. Torma I.: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön. VMMK 11 (1972)
