Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Tóth István: Feliratos római kőemlékek Pápán

2. sor: a sor második felében egy olyan szónak kellett álmia, amely a felirat által megjelölt építményt nevezte meg, és amely egy szót alkotott a 3. sor elején megmaradt —Igam szótöredékkel. Ennek, valamint a fent megnevezett további kritériumoknak egyszerre felel meg a fsynagojgam kiegészítés. 3. sor: Az első pillantásra talán valószínűnek látszó pr[o salute...], pr[o se et...] típusú formulák valamelyikét nem csak vallási megfontolások teszik kevéssé valószínűvé 48 , de e formuláknak a felirat egész szövegébe való beillesztésének nyelvi nehézkessége is. így ehelyütt inkább egy, közvetlenül a synagogara vonatkozó kifejezést, jelzőt, vagy más értelmező appositiot vélünk helyesnek. A számításba vehetőlehetőségek közül legcsábítóbbnak a pr[oseucham] (acc) kifejezés tűnik, mivel e görög szó a császárkori zsidó közösségek által a synagoga szinonimájaként volt használatos 49 , Pannoniából egy másik feliratról is ismeretes 50 , és pontosan megfelel a Duna-vidéki, közelebbről pannóniai zsidó közösségek más esetekben is megfigyelt polyglott nyelvhasználatá­nak 51 . E kiegészítés elfogadása esetén a 2. és 3. sor olvasata a következő: ..[synago]l gam pr[oseucham]. Az accusativust a 7. sorban álló fecit indokolja. 4. sor: A szimmetriatengely közelében kezdődő rövid sor kiegészítése aligha lehet más, mint a [solo], azaz az építkezés költségeinek egyedül való viselésére történő, megszokott utalás. 5. sor: A sor első felét kitöltő családnév - Claudia - nem szorul kommentárra. Az erre következő P[ ] cognomen kiegészítése reménytelennek látszik. Egyetlen, epigráfiai alapon indokolható feltevés kockáztatható meg: Amennyiben a 6. sor elején álló három betű que-ként olvasható, akkor a P[ —] cognomennek - a 13 betűs sorhosszúságot figyelembe véve - nagyon rövidnek kellett lennie ahhoz, hogy a sorba még egy szó (ti. amelyhez a -que kapcsolódott) elhelyezhető legyen. Ez esetben elképzelhető például egy Claudia P[ia? filio]l que típusú kiegészítés. Másik lehetőségként felvethető, hogy a 6. sor elején álló betűk helyes olvasata OVE. Ez esetben az 5-6. sorban egy P[ ] OVE formában olvasható és alig értelmezhető - talán héber ? - női névről lehetne szó. Magunk az alábbi értelmezést részesítjük előnyben. A 6. és 7. sorok hiányzó részeinek kiegészítése problémamentes: ... pecun[ia suapfecit ex v[oto]. Ezzel az olvasattal kapcsolatban megjegyzést érdemel az utolsó sorban álló ex v oto - „fogadalom következtében" ­formula, mivel ez a jellegzetesen a római religio körébe tartozó fogalom alapjában volt idegen a zsidó vallásosság tartalmától és formájától egyaránt. E kétségtelen igazság mellett azonban utalnunk kell Pannónia egy másik, Intercisából származó zsinagógafeliratára (lásd alább), amelyet egy archisynagogus (azaz: hitköz­ségi elöljáró) állított egy tartalmilag hasonló formula - votum reddit libens - kíséretében. Az itt javasolt kiegészítés tehát - úgy tűnik - a pannóniai zsidóság többnyelvűsége mellett, egyfajta vallási értelemben vett „rugalmasságára" is utalni látszik. A fentiek figyelembevételével a felirat teljes rekonstrukciója a következőképpen javasolható: Deo Mfagno] / Aeter[no synago] / gam prjoseucham] / a [solo] / Claudia P[ia? filio], j que? pecun [ia sua] I fecit ex v[oto]. DEO • Ifta g no Azaz: Az Örökkévaló Hatalmas Istennek! Ezt a gyülekezeti termet, az imádság helyét, Clau­dia Pia és fia építtette saját költségén, fogadal­ma következtében. A E T E *l»o GAM • PR\ A császárkori zsidó vallási gyakorlatban egyáltalán nem ment ritkaságszámba hogy nők, akár egyedül, akár férjük, családtagjaik társa­ságában adományozóként, konkrétan zsinagó­gák építtetőiként tűnjenek fel 52 . A jelen felirat most e vallásos gyakorlathoz szolgáltat újabb adalékot. 5 CLAVDIA • !j OVE • PECVl[í s'a $ua 3.1. kép: Az elveszett fogadalmi tábla felirata a CIL-ben Abb. 3.1.: Die Aufschrift der verschwunde­nen Gelübdetafel

Next

/
Thumbnails
Contents