Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Haris Andrea: Megjegyzések Pápa műemlékvédelméhez
megtenniük, mivel nekik mindennapos életterük az adott környezet, és elsősorban ők tudják értékeiket megőrizni, számukra kell hogy fontos legyen ezt tovább adni az utókornak. JEGYZETEK 1 E tanulmány az 1993. szept. 25-én elhangzott előadásnak jegyzetekkel kibővített szövege, a kéziratot 1994 márciusában zártam le. 2 Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei - Műemlékvédelmi Szemle 1992/ . 59. és 23.jegyzet A Lux-hagyatékban (OMvH Tervtár és Fotótár) egy e század eleji térkép is fennmaradt a városit' amely jelzi azt, hogy Lux Kálmán érdeklődése már a tágabb környezetre is kiterjedt. 3 Pápa városképi és műemléki vizsgálata. Sokszorosítás. Budapest, 1951. 4 A lejárások leírásainak és fényképeinek kötetei az OMvH Könyvtárában találhatók meg (Távlati terv, vizsgálati anyag); a fényképek külön az OMvH Fotótárában helységnév alatt is megtalálhatók. 5 A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. Veszprém megye Régészeti Topográfiája, A pápai és a zi rci járás. Szerk. Torma István Budapest, 1972. (A továbbiakban MRT 4.) Pápára vonatkozó topográfiai megállapításai csak részben fedik a műemléki topográfia követelményeit, mivel más a felvétel alapja. 6 Gerő László-Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959. E könyv is része volt egy országos programnak, mely a magyar városokat és műemlékeit kívánta bemutatni, ez is a sorozatcíme: Városképek - Műemlékek. 7 Gerő-Sedlmayri. m. 82. 8 A térkép a Veszprém Megyei Levéltárban T. 560. jelzet alatt található, először közölve. Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. 64. 9 Gerő-Sedlmayr i. m. 69. (Gasparus Miller térképét szintén a Veszprém Megyei Levéltárban őrzik T. 252. jelzet alatt). A szerzők ismerték az I. és a II. katonai felmérést is a 18. század végéről, illetve a 19. század elejéről (1. uo. 68.), amelyeken szintén jól látható a belváros és a külvárosok elkülönülése. 10 Ekkor ez is országos program keretében történt, 13 településen 14 műemlékileg védett területet alakítottak ki. 11 Az 1966-ben védelem alá vett műemléki jelentőségű terület - amely egy adott település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi kialakulását bizonyítja - a következőkre terjedt ki: „A Március 15. tér 13-14. sz. ház, keleti sarkán elindulva a telekhatár mentén észak felé tart. A Tapolcánál derékszögben nyugat felé fordul, és így haladva kerüli meg a volt Esterházy-kastélyt és jut el a patak tengelyébe, a Győri útig. Itt kissé megtörve keletre fordul, a Győri út tengelyében halad a Győri út 2. sz. ház keleti sarkáig. Az itt bevezető körön derékszögben halad és délre fordul, megkerülve a volt ferences kolostor és templom épülettömbjét, a Szelestey János utcán északnak fordul, magába foglalja a Szelestey János u.-Corvin János u. torkolatában lévő Corvin János u. 7. sz. házat, és a 4. sz. ház déli telekhatárán és a Corvin János u. 4. és 2. sz. házak keleti telekhatárán továbbhaladva a Fő tér déli és keleti házsorainak telekhatárait követve a Fő u. déli házsora mögött haladva a Martinovics Ignác u. középtengelyében és a Marx tér déli házsora mögött ér ki a Március 15. térre, ahol eléri a határvonal eredeti kiindulópontját" Magyarország Műemlékjegyzéke. Felelős szerk Tilinger István Budapest, 1976. 723. 12 1981/1. sz. tanácsi rendelet (Pápa város). 13 Tervezője Varga István Ybl-díjat kapott ezen munkájáért. 14 Haris i. m. (1992) 15 Haris Andrea: A pápai Kenessey-Szondy-ház építéstörténete = Pápai Múzeumi Értesítő 1. (1988) 137-153. 16 Itt lehetőség volt a 19-20. századi átalakítások alól a 17. századi udvari árkádívek kibontására mind az emeleten, mind a földszinten, és az ugyanebből a korból származó homlokzati sgraffitók részbeni rekonstruálására. 17 Nagyon sajnálatosnak érzem, hogy az utóbbi öt év legnagyobb belvárosi épülerrehabilitációját, egy nagyon jelentős történeti értékkel bíró együttes, a református ókollégium épületeinek tatarozását és új épületszárnyainak felépítését semmilyen kutatási munka - sem régészeti ásatás, sem műemléki feltárás - nem előzte meg. 18 1988-ban tervpályázatot írtak ki szociális otthonná való átalakítására, a pályázat elképzelései azonban papíron maradtak. Sajnos semmilyen állagvédelmi munkát sem végeztek azóta az épületen.
