Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Varga István: Középkori mázatlan cserépkályhák természettudományos vizsgálata II. (Dunántúli „oroszlános" kályhacsempék)

ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 5 -1995 VARGA ISTVÁN KÖZÉPKORI MÁZATLAN CSERÉPKÁLYÁK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATA II. Dunántúli „oroszlános" kályhacsempék Bevezetés Középkori mázatlan kályhacsempék természettudományos vizsgálata során elsőként tíz Külsővati mintával foglalkoztam.

1 Ezek közül egy kályhatapaszték volt, egyről pedig a vizsgálatok során kiderült, hogy nem a cserépkályhákhoz tartozott, hanem valamilyen edény töredéke. A többi minta a külsővati XV. századi, oroszlános körbe tartozó, mázatlan cserépkályhákból származott.

2 Neutronaktivációs analízis, Mössbauer-spektroszkópia és röngendiffrakció segítségével megállapítottam, hogy a minták kémiai összetétele, a tapaszték és az edénytöredék kivételével megegyezik. A világos vörös darabokban a vas három vegyértékű formában van jelen, hematitot képezve, illetve agyagásvány alkotójaként. A minták közt található világosszürke darabok kémiai összetétele megegyezik a vörösekével, csak ezekben a vas kb. 70%-a két vegyértékűvé redukálódott, s egy új Fe(Il)-szilikát fázis jelentkezett. Következő lépésként a költséges neutronaktivációs analízis helyett egy olyan analitikai módszert kerestem, mellyel kis anyagmennyiségből (kevesebb 1 gramm) nagyszámú sorozatelemzést lehet végezni. A rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve, választásom a röngenfluoreszcens spektrometriára esett.

3 Röntgenfluoreszcens spektrometriával, ellentétben a neutronaktivációs analízissel, nem a nyomelemtartalmat, hanem a minták fő- és mellékkomponenseinek mennyiségét tudtam meghatározni.

4 Az újabb vizsgálatok célja a külsővati kályhacsempék összehasonlítása más lelőhelyekről előkerült, hasonló korú és stílusú kályhacsempékkel, annak kutatása, hogy az egy helyen előkerült minták kémiai összetétele megegyezik vagy sem, s a különböző helyről származók esetén található-e azonosság. Vizsgált minták A vizsgált minták hét különböző dunántúli helyről (Külsővat, Sümeg, Veszprém, Nagyvázsony, Csepely, Szombathely és Vasvár) kerültek elő.

5 A vizsgált 27 minta között 22 kályhatöredék, 4 edénydarab és 1 ház falából származó agyag volt. Részletes leírásuk az 1. táblázatban található. 1. táblázat: A vizsgált minták leírása Tab. 1.: Beschreibung der untersuchten Musterstücke Mintaszám Lelőhely Leltári szám Megjegyzés E-001 Külsővat Leltározatlan (1987) E-003 Külsővat Leltározatlan (1987) E-004 Külsővat Leltározatlan (1987) E-005 Külsővat Leltározatlan (1987) E-006 Külsővat Leltározatlan (1987) E-007 Külsővat Leltározatlan (1987) E-009 Külsővat 88.4.24. Kályhaszem