Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Almási István-Haramia László-Molnár László: Talajellenállás-mérés a régészeti kutatásban

A második helyszín Döbröntén (Veszprém megye) volt. A középkori várrom környékén végeztünk méréseket (5. ábra). Meg kellett találnunk, hogy hol lehetett a vár bejárata A feltételezett két hely közül a IT. helyen adódott méréseink alapján a hajdani bejárat, ezért a kutatóárkot a régész később itt jelölte ki. A teljes területen az átlagos ellenállás 1600 £2 volt, míg a II-vei jelzett hely környékén egy ívelt terület felett 700-800 Q-os értékeket mértünk. Az ásatás során beigazolódott, hogy a góritól eltérő talajviszonyok (vékony humuszréteg, majd mészkő) esetében is megbízható a mérések alapján adott kiértékelés (6-7. ábra). A harmadik terület Mihályházán, a református parókia hátsó udvara volt. Itt emésztőgödör ásásakor egy római kori sírt bolygattak meg. Méréseink alapján kijelöltük a kutatóárok vonalát, ahol három sírhelyre következtettünk. Az ásatás során kiderült, hogy az objektumok nem római kori sírok, hanem középkor-újkori gödrök. 4. A talajellenállás matematikai modellje A következőkben bemutatjuk, hogy mérési eredményeink néhány kézenfekvő egyszerűsítő feltétel alakalmazásával matematikailag is értelmezhetőek. A modellben a stacionárius áramlási tér és az elektrosztatikus tér közötti analógiát használjuk fel. A talajban kialakuló áramlási tér dipólus jellegű áramsűrűséggel rendelkezik

5- Tegyük fel, hogy a két elektród között egy elhanyagolható vékony rétegben az áramlási tér homogén. 1300 3. ábra: Gór; a középkori vár „ellenállás-felülete" Fig. 3.: Gór, the resistance surfaces of the medieval castle