Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994
61/lb. VÁRrrLTlKk A topográfia 37. képe - a kastély periodizált alaprajza - félreértésre ad és adhat okot: 1. a mai alaprajz csak nagy vonalakban azonos a 16—17. századi várral, és aligha azonos a középkorival; 2. ezért a főfalakon kívüli falak nem azonosíthatók még a török kori állapottal sem; 3. a topográfia kísérő szövege 194. oldala 2. hasábja 2. bekezdésében is feltételes, ez pedig kizárja a határozott alaprajzi periodizációt. (Koppány T.) A vár újabb részletét eredményezte Mithay Sándor 1975. évi ásatása 1986-ban pedig újabb ponton sikerült megfigyelnünk a vár vizesárkát 1 1 EKM RA 1021-86., Mithay S. 1988. 61/2a.l. HOSSZÚ U. (ma: FŐ U.) mm Kk A pápai városképben kiemelkedő helyet foglal el a Fő tér és a Fő u. sarkán álló emeletes „Griff Szálló". A Griff-tömbre vonatkozó legkorábbi levéltári adat 1632-ből származik 1 , ekkor Kutassy Mihály és felesége Oroszvári Zsuzsanna volt az épület tulajdonosa. 1660 előtt nem sokkal Mezőszegedi Gáspár pápai hadnagy szerezte meg a házat 2 , majd 1674-től Acsády Pálé, aki felesége Mezőszegedi Magdolna örökségeként jutott hozzá. 3 Az Acsádyak birtokolták az épületet a 18. század közepéig. Az Esterházy család 1743-1753 között vásárolta meg 4 , és alakítana ki abban a Griff fogadót, amely 1945-ig működött. A telek mérete a 17. század során alakult ki, főként az Acsádyak vásárlásai révén, több kisebb telek összeolvadásával, de ez a folyamat nem rekonstruálható. 5 1985-ben a kivitelezés alatt álló épületegyüttesben folytattam részleges kutatásokat és megfigyeléseket. Az L alakú saroképület egyemeletes formájában a 18. század közepén épült ki, és ezzel egy időben készültek el boltozott terei. 6 A ház földszinti falaiban tartalmaz korábbi épülethez, vagy épületekhez tartozó falmagokat, de ezek meghatározásához a részleges kutatás nem nyújtott elegendő információt. A 18. század végén épült fel az udvarban, a keleti telekhatár mellett álló földszintes, boltozott épületszárny. 7 Az 1820-as évek körül készült el a főtéri traktusra merőleges egyemeletes udvari szárny, és vált az épülettömb U alakúvá. Ennek az udvari szárnynak az emeletét egy dongaboltozatos nagyterem foglalta el, amely a pápai kaszinó bálterme volt. A századforduló körül jelentősebb átépítések történtek a házon. Elkészült a Fő utcai szárnyhoz csatlakozó egyemeletes épülettömb a keleti telekhatár mellett, az udvari árkádívekbe ablakokat helyeztek, új lépcsőházat alakítottak ki a kapualj nyugati oldalán. 8 Feltehetően ekkor kapcsolták a szállodához a Fő tér 15/1. számú eklektikus épületet. 9 (Haris A.) 1 OLP. 1216.23. es. capsa 60. No. 325. 2 EKM Fotótára 1660. évi összeírás mikrofilmje: OL P. 125. Esterházy Pál nádor iratai. 1660-as és 1650-es években készült városösszeírás. 3 OLP. 216.23. es. capsa 60. No. 325. 4 OLP. 1216.23. es. capsa 60. No. 325 Cs. Dobrovits D. 1983. 3. 5 A levéltári adatok azonosítása azért bizonytalan, mert egyrészt az Acsádyak az 1670-es évektől a házzal szomszédos két Fő utcai telket is birtokolták, másrészt leválasztották a telekről a másik Mezőszegedi lány, Éva örökségének a részét. Pontos telekkönyvi adatok és térkép hiányában nem dönthető el, hogy milyen mértékű volt az összeolvadás, vagy a leválasztás. 6 Cs. Dobrovits D. 1983. i. m. Az 1754—55-ös évben a pápai uradalom kiadási jegyzékében a kőművesmester (Cs. Dobrovits szerint Leonard Helbersdorfer) nagyobb pénzösszegeket kap a Griff fogadó miatt. A falkutatás szerint az épület nagy kiépítése a 18. század közepén volt, így elképzelhető, hogy ő volt a ház tervezője. Az 1750 körüli átépítést a várkastély Nádor-termében lévővároskép is alátámasztja. A festményen a Főu. Fő tér sarkán egy emeleti sarokerkély látható, amelyet a kutatás feltárt és rekonstruáltunk. (Építész Gál Tibor) 1787-ben Pauly Mihály az uradalom építésze készített terveket a szálló istállóihoz. Ez az adat minden bizonnyal vonatkoztatható a földszintes számy építésére. Tata, Kuny D. Múzeum Révhelyi E. hagyatéka, 3. doboz 5. fasc; OL Esterházy es. lt. Dom. Pápa 6. cs. capsa 51. No. 5. Balásovits Mihály levele Esterházy Károlyhoz 1787. nov. 6. és 1788. jan. 6. (A lt.-i anyag 1956-ban elpusztult.) 8 Az eklektikus átépítéskor készült az épület Fő u. felől nyíló szegmensíves kapuja. A kapu két szárkövét egy-egy másodlagosan felhasznált elszedett faragott kő képezi. Áthidalásának közepére egy hengertagos faragott követ helyeztek, ugyancsak másodlagosan. A kövek eredeti helye ismeretlen. 9 A levéltári és a helyszíni kutatások során bebizonyosodott, hogy a korábbi szakirodalom (Horváth E.-Tóth E. 1936. 79, Gerő L.-Sedlmayer J. 1958. 130.) feltételezése, miszerint az épület eredetileg kolostornak épült, nem helytálló. Az említett házikápolnát, valamint a vörösmárvány szenteltvíztartót nem tudtuk azonosítani. OMvH Tervtár Kutatási dok. 25339 Haris Andrea. 61/2.3.2. FŐ U. 4 mmKk A csak részben kiürített és kivitelezés alatt áUó épületben, melynek földszintjén különféle üzletek működtek, csak korlátozott mértékű kutatást végeztem 1983-ban.
