Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

A Fő utcától a Teleki Blanka (ma ismét Csáky u.) utcáig nyúló hosszú telek Fő utca felé eső részén, zártsorú beépítésbe illeszkedően, szabálytalan U alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes, késő romantikus ház áll. Jobb oldali emeletes szárnyához a református ótemplom e telekbe nyúló része csatlakozik, a templomhoz a Teleki Blanka utca felől egy földszintes, részben alápincézett barokk lakóépület épült. A telek bal oldalán egy szabadon álló, részben alápincézett, földszintes ház van. A telek, és a rajta álló ház tulajdonosai Haris Andrea művészettörténész levéltári kutatásai alapján ismertek. A 17-18. században és a 19. század elején a Fő u. 4. sz. ház a szomszédos, ma Fő u. 6. számú házzal egy telket alkotott. Ezt a telket 1632 előtt Borbély Tamás és Szappanfőző Mihály, 1632-ben a Buss család - akiknek „totali domo lapida"-ként jeUemzik házukat -, az 1650-es években és 1660-ban négy, nemes, kálvinista család lakta. 1715-ben a Szüvási, Buss és Eőri, 1732-ben a Buss és Pordan (1829—1945-ig Eőry-Szabó) család volt a tulajdonos. A telekre vonatkozó 18. századi levéltári adatokban 1717-52 között a református fa oratórium, majd 1783-tól a ref. templom is szerepel. A falkutatás során a ház középtengelyében feltártunk egy széles, eredetileg síkmennyezetes kapualjat, melynek bal oldaE falában ,in situ", elszedett, csúcsíves, kőkeretes ajtó is előkerült A törtkő falazatú, késő középkori ház teljes kiterjedését nem lehetett föltárni. A ház mai megjelenését meghatározó múlt századi átépítésből azonban feltárható volt a 18. századi barokk lakóház néhány részlete. Az emelet hátsó traktusában, az emeletes mellékszárnyak csaüakozásainak közelében egy-egy barokk konyha épített berendezéseinek lenyomataival, átépített nyílások és a fűtőrendszer elemei kerültek elő.

1 (D. Mezey Alice) A házból késő középkor-újkori régészeti leletanyag (edénytöredékek, állatcsontok és kőanyag)

2 is a múzeumba került de sajnos nem a feltárással egyi dőben. Köztük egy az emeleti részen, falbontás közben talált építési áldozat. A leletek átadását Gaál Ferencné építésznek (Városgazdálkodási VáUalat) köszönhetjük. 1 Jelentés a RFI.Ser.l.No.37. 1984.12 2 EKM leltározatlan. 61/2.a. 3. FŐ TÉR: O mm Kk A Fő tér 15/1. sz. lakóház egykor teljesen különálló épület volt, amelyet a századforduló környékén kapcsoltak össze a szomszédos Griff Szállóval. Az eklektikus épület alatt, a jelenlegi alaprajzi elrendezéstől teljesen független, téglalap alaprajzú, középkori pince található. Apincének akeleti és az ehhez csatlakozó déü, valamint északi falai maradtak fenn. Nyugati kiterjedését nem ismerjük. Itt ajelentős 18. századi átfalazások meUett egy nagy beomlásréteg van. Falai kőből épültek. Ezeken nagy, összefüggő felületekben fennmaradt a középkori vakolás, meszelés. A pince eredeti bejárata a keleti oldalon található; egy félköríves, elszedett kövekből összeállított kapu. A déli oldalfalon egy félköríves mécsestartó fülke van, melynek záradékát faragott kövekből képezték ki. Az északi oldalfalon egy ablaknyflás elszedett szemöldökköve, és a hozzákapcsolódó két szárkőelem maradt fenn. A déli falba egy ugyamlyen profilú kőelemet falaztak be másodlagosan. Az északi fal keleti végén egy barokk, félköríves ajtó kőkerete van. A tér fiókos dongával boltozott amelynek első szakasza a felmenő falakkal egyidős, további részeit a 18. században átboltozták. A középkori pince, a részletformák alapján, a 16. század elejére datálható, a 18. században felújították és használták, majd a mai lakóház építésekor, a századfordulón, omlott be a nyugati vége. (Haris A.) Az új OTP (22. szám) építése során Mithay Sándor késő középkori (?) jelenségeket figyelt meg.

1 A Zichy-ház (21. szám) előtti gázvezetékárokból középkori kerámiát gyűjtöttem.

2 A Fő tér 23. alatt áUó Kenessey-Szondy-ház műemléki kutatását Haris Andrea végezte el és tette közzé.

3 A ház nyugati, udvari szárnya földszintjén középkori és késő középkori részleteket sikerült megtalálnia, a nyugati és északi szárnyon pedig az 1680 körüli Botka-féle építkezést mutatta ki a párkány magasságáig. 1 EKM RA Mithay S. leltározatlan feljegyzése. 2 EKMlsz. 87.11.1. 3 Haris A. 1988. 61/2b. SZENT LÁSZLÓ U.O Kk AKossuth L. u. 16. előtt 1972-ben késő középkori lakottságra utaló leleteket (csonteszköz, edénytöredékek) gyűjtött Mithay Sándor.

1 Az áruházzal (Skála) szemben a Kossuth L. utcában, a Kossuth L. u.-Mándi M. I. u. kereszteződésétől a Március 15. tér felé kb. 30 m hosszúságban árokkal átmetszett dorongutat figyeltem meg 1990 tavaszán.

2 1 EKM RA 859-73., lsz. 73.14.1.-2. 2 EKM RA 1068-90.