Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Graß Andor a Hajdú megyei Csegén született 1866. augusztusában. Heves megyét Függetlenségi és Kossuth párti programmal képviselte. Tanulmányait a jezsuitáknál kezdte, majd jogi egyetemen folytatta. 1889-ben a tiszafüredi járás szolgabírája. 1895-ben Hevesen főszolgabíró. Gránzenstein Béla Oraviczán született 1847. augusztus 5-én. Krassó-Szörény megyét szabadelvű programmal képviselte. 1866-ban Selmecbányán az akadémiát látogatta, majd Lieg-ben természettudományokkal foglalkozott. 1871-ben fogalmazó. 1895-ben az ezredéves kiállítás élére került, de pozícióját hamarosan pénzügyminiszteri államtitkárságra váltja fel. Budapesten hunyt el 1913. január 10-én. Gromon Dezső báró Vajszán született 1838-ban. Bács-Bodrog megye szabadelvű küldötte. Politikai működését is e megyében kezdte. 1975 és 1880 között a megye Zombor és Szabadka főispánjává választotta. 1884-ben államtitkár. 1894-ben titkos tanácsos. Báróságot 1906-ban kap. 1908-ban öngyilkos lett, de megmentik. Budapesten hunyt el 1912. július 25-én. Gulner Gyula Válón született 1843-ban. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye nemzeti párti küldötte. 1867-ben lépett Pest vármegye szolgálatába. Beöthy Lajos oldalán működött mint főjegyző, 1872-ben képviselő. 1900-ban belügyminiszteri államtitkár. 1904-ben a Függetlenségi és Kossuth párt tagja. 1906-ban főispán. Budapesten hunyt el 1909. december 18-án. Györffy Gyula Csikcsatószegen született 1858. március 22-én. Csík megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után Budapesten nyitott irodát. 1882-ben résztvett a bosnyák felkelés leverésében. Először 1881-ben képviselő. 1887-ben Ugrón Gáborral megalakítja a Függetélenségi és 48-as pártot. Később szabadelvű lett. 1905-ben nem vállal mandátumot. Az általa 1900-ban megindított Magyarság című lap főszerkesztője. Győri Elek Győrbe született 1841. május 1-én. Vas megyét képviseli Függetlenségi és Kossuth párti programmal. A budapesti Ügyvédi Kamarának 15 évig ügyésze, majd 1894-ben elnöke. Pauler ig. miniszter megbízásából ő készíti a polgári törvénykönyv általános és családjogi részéről, valamint a házassági jogszabályról a tervezetet. Budapesten hunyt el 1902. február 6-án. Harkányi János Tataharkányon született 1859. április 6-án. Krassó-Szörény megye szabadelvű küldötte. Földbirtokos és bankár. 1896-1902 között képviselő. Kereskedelmi miniszter. Az „ellenforradalmi" kormány gazdasági életének vezető személyisége. Budapesten hunyt el 1938. november 18-án. Harsányi József Szikszón született. Abauj-Torna megye szabadelvű küldötte. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett. 1866-ban főispáni titkár, később a belügyminisztérium miniszteri titkára. 1887-től képviselő, de 1892-ben már nem vállalt mandátumot. Hegedűs Sándor Kolozsvárott születeti 1847. április 22-én. Kolozs megye szabadelvű küldötte. Az MTA tagja. 1865-ben a Budapesti Szemlét szerkeszti, 1868-ban a Hon munkatársa. Felesége Jókay Jolán. 1875-1905-ig képviselő, 1899-1902 között kereskedelmi miniszter. 1905-ben főrendiházi tag. Budapesten hunyt el 1906. december 28-án. Heltai Ferenc Szentesen született 1861. március 15-én. Udvarhely megye szabadelvű küldötte. Budapest főpolgármestere. 1881-ben az Ellenőr, 1883-ban a Nemzet rovatvezetője. 1884-ben az MTA nemzetgazdasági bizottságának tagja. Szerkesztette a Nemzetgazdasági Szemlét, Vasúti- és Közlekedési Közlönyt. Részt vett a Nemzeti Munkáspárt alapításában. Ischlben hunyt el 1913. augusztus 11-én. Herczeg Ferenc Versecen született 1863. szeptember 22-én. Temes megye szabadelvű küldötte. Az MTA tagja, író, aki magyarul a gimnáziumi tanulmányai alatt tanul meg. Halálos kimenetelű párbaja miatt a váci fegyházba került. Itt írta meg első pályadíjas munkáját, a „Fenn és Lenn"-t. 1894-1944-ig szerkesztette az Új Idők című szépirodalmi hetilapot. Tagja volt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságnak. Tiszával együtt indítják a Magyar Figyelőt. 1919 után az irredenta, revíziós mozgalmak részese, sőt a Revíziós Liga elnöke. Budapesten hunyt el 1954. február 24-én. Hieronymi Károly Budán született 1836. október 1-én. Arad megye szabadelvű küldötte. Híres konzervatív politikus, aki 1874-től vasútépítési ügyekkel is foglalkozott. 1875-től képviselő. 1892-1895 között belügyminiszter. Nagy szerepe volt az egyház-politikai törvények kidolgozásában, a fővárosi kerületi elöljáróság szervezésében és a vízművek létrehozásában. 1898-ban megvált a szabadelvű párttól és a Széli-kormány hivatalba lépéséig aktívan nem politizált. Tisza István és Khuen-Héderváry kormányában tárcát vállalt. Budapesten hunyt el 1911. május 4-én. Horánszky Nándor Egerben született 1838. június 15-én. Abaúj-Torna megye Nemzeti párti küldötte. 1861ben forgalmazó, majd Szolnokon törvényszéki bíró. 1867 után politikus. 1872-ben balközép programmal kép-