Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

viselő, de 1875-ben a Szabadelvű párthoz csatlakozik. Később Apponyival szervezi a Nemzeti pártot, de Bánffy bukása után újra a Szabadelvű párthoz csatlakozik. 1902-ben kereskedelmi miniszter. Budapesten hunyt el 1902. április 19-én. Jovanovits István 1850-ben született. Torontál megye szabadelvű küldötte. 1881-ben már képviselő. Királyi ügyész. Jovanovits Szilárd Bozovicson született 1854-ben. Temes megye szabadelvű küldötte. Román származása ellenére a magyar és német nyelvet is jól beszélte. Jogi tanulmányainak befejezése után Szokicza nevű birtokán gazdálkodott. A 80-as években Temes megye szolgálatába áll. Justh György 1856-ban született. Turóc megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait Kassán és Budapesten végezte. A stubnyai kerület szolgabírója. Ugyanezen kerület küldte 1881-ben a képviselőházba. Justh Gyula Necpálon született 1850. január 13-án. Csanád megye Függetlenségi és Kossuth párti küldötte. 1876-ban a gyulai járás főszolgabírója. Függetlenségi álláspontja miatt 1878-ban a kormányon lévő szabadelvű párt megbuktatja. 1884-ben képviselővé válsztja Makó. 1893-ban a Függetlenségi párt elnöke, a polgári demokratikus reformok szószólója. Döntő szerepe volt Wekerle egyházpolitikai reformjainak keresztülvitelében. Résztvett az ellenzéki megmozdulásokban, a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukcióban. 1909-ben ellentétbe került a párt Kossuth vezette szárnyával és a Ház elnökségéről lemondott. Ezt követően a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal küzdött az általános választójogért. 1913-ban Tisza ellen ismét összefogott Kossuth Ferenccel, de a tényleges vezetést Károlyi Mihálynak engedte át. Budapesten hunyt el 1917. október 9-én. Jósika Samu (Sámuel) Salzburgban született 1848. augusztus 23-án. Szabadelvű párti politikus. 1896-ban a főrendiház tagja, s mint ilyen, nem képviselő. 1891-1893 között képviselő. 1893-ban a belügyminisztériumban adminisztratív államtitkár. Az egyházpolitikai törvényjavaslat tárgyalásakor lemond hivataláról. 1895-1898 között a Bánffy kormányban a király személye körüli miniszter. 1919 után Erdélyben az Országos Magyar Párt elnöke. Kolozsváron halt meg 1923. június 4-én. Josipovich Géza Jalkarecen született 1857. január 21-én. Horvátország küldötte. A horvát-szlavón-dalmát minisztériumban fogalmazó. 1887-ben képviselőnek választják. Két ízben miniszter, 1906-1909 között a Wekerle kormányban és 1912-1913-ban a Lukács kabinetben. Budapesten hunyt el 1934. május 17-én. Josipovich Imre Turmezőn született 1834. szeptember 1-én. Horvátország küldötte. Magyar-horvát bizalmi ember. 1889-1898 között horvát miniszter. 1906-ban a főrendiház tagja lett. Bécsben hunyt el 1910. május 30án. Kabos Ferenc Zilahon született 1859-ben. Kis-Küküllő megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után megyéjében főszolgabíró. 1892-től képviselő 1906-ig, de 1910-ben munkapárti programmal újra képviselőségei vállal. 1912-ben bejelenti lemondását. Kammerer Ernő Hékuton született 1856. november 7-én. Tolna megye szabadelvű küldötte. 1886-ig az igazságügyi minsztériumban fogalmazó. 1887-1905-ig képviselő. 1896-ban Országos Képtár és a vele kapcsolatos Történeti Képcsarnokhoz kormánybiztosnak nevezték ki. 1901-ben a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Tolnaszántón hunyt el 1920. augusztus 3-án. Kemény Akos Kolozsváron született 1866. május 23-án. Maros-Torda megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait Bécsben végezte. Hazatérve Magyarországra közigazgatási gyakornok Maros-Torda megyében. 1891-ben főispáni titkár. 1892-től képviselő. Klobusiczky János Zsitvaújfalun született 1838. december 18-án. Bars megye szabadelvű küldötte. 1858-ban hadapród, majd hadnagy. 1862-ben kilépett a hadseregből és felállítja Zsitvaújfalun a földmíves iskolát. Birtokot szerez és résztvesz a vármegye politikai életében. 1892-ben már képviselő. Zsitvaújfalun hunyt el 1911. november 20-án. Kobek István Polgárdiban született 1835. július 31-én. Esztergom megye szabadelvű küldötte. Atyja iparos, aki gyermekét fűszerkereskedő inasnak adja. Pestre kerül cukorgyári munkásnak. Gazdatiszt lett és mint ilyen, nagyobb földbirtok társbérletét szerzi meg. 1892-ben már képviselő. Polgárdiban hunyt el 1907. január 12-én. Konkoly-Thege Sándor Derezslényen született 1852-ben. Hont megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1878-ban ügyvéd. Részt vett a boszniai okkupációban. 1879-ben ügyvédi irodát nyit. Több országgyűlésen át a lévai kerületet képviselte. Budapesten hunyt el 1937. december 24-én.