Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Jakus Lajos: Textilmanufaktúra Tatán és Pápán a XVIII. században
Valószínű ezzel a munkával Székesfehérváron befejeződött a tatai Fabrika posztófestése és posztónyírása, mert legközelebbi adatunk szerint 1741-ben Tatán már volt posztónyíró. 16 Hamarosan megépülhetett a posztófestőház „Schön Ferbeley" a csapókalló mellett. 17 A festőház és az Új kalló építési kiadása 1744-ben 462 Ft 22 d. 1 A posztófestő az urasági háztól, mely szintén a csapókalló mellett volt, árendát fizetett, 9 Ft-ot. 1746 és 47-ben 18 Ft hátralékkal tartozott. 19 1788-ban a posztófestő Rozman Tamás ekkor a házért 32 Ft 25 dénár árendát fizet. 20 1849-ben a posztós céh posztónyírója a Hámor kallóban a céh által árendált helységben lakott. 1782-ben az „uj jonnand föl épített és Festő kallójának neveztetett kallót" a csapócéh 3 évre bérbe vette. Festés kétféleképpen történhetett, vagy a gyapjúszálat, vagy a már kész szövött posztót kezelték a különböző festékfolyadékokban. Mi valósult meg Pápán a posztófabrikából? Pápa is kétségtelenül alkalmasnak kínálkozott posztómanufaktúra létesítésére. A Tapolca hévizét évszázadok óta használták a csapók kalloltatásra. Enyingi Török István földesúr 1606-ban újból engedélyezte a csapócéh felállítását. Csáky László Pápa örökös főkapitánya 1640-ben megerősítette privilégiumukat. A manufaktúra természetesen nem valósulhatott meg úgy, ahogy a két zsidó tőkés javasolta. Esterházy Ferenc pedig hajlandóságot mutatott más „fabrika" működtetésére is. A híres Tizes malomban 1729-ben „feltehetőleg" papírmalom létesült, 1735-ben pedig új szűrkallót toldatott hozzá Esterházy. 22 Az előbbit inkább gondolnánk posztókallónak, mivel akkor létesült a „fabrika", vagyis a posztómanufaktúra, melynek épületéről csak annyit tudunk, hogy " ablakait rács födte." 23 Az Esterházy dominium központjában, így Pápán is jelentős bevételt képezett a csapó- és posztóiparból származó. A pozsonyi csapók által használt Nagyszigeten 200 öl rétkaszálásnak árendálásáért 6 Ft-jával fizettek az 1730as évek elején 1200 Ft-ot, majd kJ\2 Rh.Ft-jával 1742-ben 2400 Ft-ot. 24 A rét és mellette a víz a gyapjúfehérítésnél és szárításnál volt számukra nélkülözhetetlen. Hasonlóan a pápai uradalomtól árendálták a szempci posztósok (pannitex) a rétet 1733-ban. Fizetési kötelezettségük hátralékát Hirsch győri zsidó rendezte. 25 A pápai manufaktúra létrehozásában javaslatot tevő Hirsch tehát továbbra is kapcsolatot tartott az uradalommal. Pozsonyba festésre- és nyírásra küldött posztó 1729-1732 között opei;u ícauu/Deveiei Évben Festett fehér v.gyöngy színű Boy vég rőf db. 1729.IV.52 26 1730.X.6. 8 1731. VI. 39 6 1731.XI. 4 8 3 /4 1732 VII. Győrből 45 30 14 Összesen 178 8 3 /4 46 Kiadás Festett fehér v. gyöngy színű Boy Évben vég rőf db. 9 49 l /2 2 1729 12 22 3 /4 1 1730X-XII 19 10 14 1731 6 2 1732 46 821/4 19 Összesen:
