Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Varga István-Molnár Zsuzsa-Nagyné Czakó Ilona Bon Gábor: Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok tükrében

2. táblázat. Vasvegyületek Mössbauer-paraméterei szobahőmérsékleten. 2. Tabelle: Mössbauerparameter der Eisenverbindungen I. S. Q.S. M. F. szuperp aramágneses mm/

s mm/s kOe run Ca - vas a - Fe 0.00 0.00 330 hematit a - Fe

2 O3 0.38 - 0.39 518 < 13.5 maghemit 7 - Fe

2

0

3 0.33 0.03 501 <5.0 - 7.5 magnetit Fe

3 O4 0.27 - 0.11 493 < 10 - 12 0.68 0.15 461 wustit FeO 0.93 0.8 0 goethit a - Fe 00 H 0.40 0.55 380 <20 lepidokrokit 7 - FeOOH 0.38 0.57 0 A méréseket Ranger Electronics gyártmányú Mössbauer-spektrométerrel és ICA-70 sokcsatornás analizátorral végeztük. A spektrumokat transzmissziós geometriában vettünk fel. A sugárforrás Pd-mátrixba ágyazott ~ 10

8 Bq aktivitású 57

Co volt. A spektrumokat PC AT számítógépen, a KFKI által készített MMS-program segítségével értékeltük. A program Lorentz-eloszlást illesztett a mérési pontokra a legkisebb négyzetek módszerével: A kerámiákat, melyek vastartalma 3-5% volt, achátmozsárban óvatosan elporítottuk (a súrlódás következtében keletkező hő nehogy oxidálja esetleges Fe(II)-tartalmát, majd ~ 70 mg/cm

2 rétegvastagságú abszorbenst készítettünk belőlük. A spektrumokat szobahőmérsékleten vettük fel. Kísérleti eredmények A németbányai kerámiák egy jellegzetes darabjának vizsgálatát már korábban elvégeztük 19 Erről sikerült megállapítani, hogy redukáló atmoszférában égették ki 400-500 °C között, fekete színét pedig szénbeépülés okozta. Jelen tanulmányunkban pedig arra keressük a választ, hogy a különböző periódusokból előkerült, primitív technológiával készült kerámiák megkülönböztethetők-e kémiai összetételük alapján. 19 minta neutronaktivációs analízisét végeztük el. Ezek közül 13 különböző né met bányai periódusokból, egy pedig Ugodról ugyancsak későbronzkori - származott. Egy németbányai kerámia öt különböző pontjáról is vettünk mintát, homogenitás-vizsgálat céljára. A kapott koncentrációk közül a hat legpontosabban és legkisebb kimutatási határral mérhető nyomelem (Sm, Ce, Th, Yb, La, Sc) koncentrációinak (3. táblázat) logaritmizált értékét használtuk fel cluster-analízisre.

14 A kapott eredmény a 4. ábrán látható. Ez alapján megállapítható, hogy a C/024 kerámia öt különböző pontjáról vett minták elemösszetétele jó közelítéssel megegyezik, vagyis homogénnek tekinthető a kerámia, és elemösszetétel alapján történő jellemzéséhez pontszerű mintavétel alkalmazható. A 4. ábrán egy határozottan összetartozó csoport figyelhető meg (C/001, C/007, C/014, C/022, C/024). Ide tartozik az öt, homogenitás-vizsgálatra szánt minta, valamint négy, különböző mélységekből előkerült, vagyis különböző periódusokhoz tartozó kerámia. A többi minta esetében sem sikerült összefüggést kimutatni az elemösszetétel és a periódusok között, sőt a referencia anyagként használt ugodi minta is beilleszkedett a német bányaiak közé. A Bauxitkutató Vállalat munkatársai elvégezték 45 különböző németbányai, ugodi és farkasgyepui későbronzkori kerámia elemzését szilíciumra, alumíniumra, vasra, titánra, valamint galliumra, beriliumra, cirkóniumra, vanádiumra, mangánra, krómra, nikkelre és rézre. A kapott eredmények ugyancsak azt mutatják, hogy egy-egy kerámia elemösszetétele kellőképpen homogénnek tekinthető, viszont azonos periódusból valók összetétele sokszor jobban eltér, mint a különböző lelőhelyről származóké. A neutronaktivációs vizsgálatok azonban szolgáltattak egy jelentős eredményt. A C/010-es síkozott kerámiáról, amely csak a legfiatalabb alperiódusban található meg, kiderült, hogy nemcsak tipológiailag tér el a többitől, hanem a kémiai összetételét tekintve is (4. ábra). Az eltérés olyan jelentős, hogy feltételezhető: ez a kerámia nem helyben készült.