Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Varga István-Molnár Zsuzsa-Nagyné Czakó Ilona Bon Gábor: Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok tükrében

C/010 j C/022 ' C/024 — C/001 C/014 J— C/02< »— rimz C/007 C/024 C/024 C/024 C/024 C/013 C/016 - C/009 - C/023 -C/015 -C/017 -C/008 -C/012 -B/005 4. ábra: Németbányai mintákon végzett cluster-analízis eredménye. 4. Darstellung: Ergebnisse der an den Mustern von Németbánya durchgeführten Cluster-Analyse A legfiatalabb alperiódusnak van még egy érdekessége. Előkerült néhány, a többitől eltérő árnyalatú vörös kerámiatöredék. Üyen például a C/022-es minta, amely az elemarányokat tekintve illeszkedik a többi kerámia közé, de Mössbauer-spektruma (5. ábra) jelentősen eltér a többi általunk vizsgált vörös kerámiáétól. Egyedi módon nagy intenzitással jelentkezett a hematit szextettje, 518 kOe-es mágneses felhasadással. A telep környékén talált anyagok vizsgálata azt mutatta, hogy ezek nem tartalmaznak hematitot. Elképzelhető lenne az is, hogy a hematit oxidáló atmoszférájú égetés során keletkezett az agyagban található vasoxihidroxidokból, viszont az ilyen szintetizálódott hematitok szemcsemérete a földben töltött évezredek alatt annyira lecsökken, hogy a szuperparamágnesesség miatt a Mössbauer-spektrumban vagy egy dublett jellemzi (pl. C/-016-OS minta), vagy egy kis intenzitású, 490 kOe körüli mágneses felhasadású szextett jelentkezik. (A hematit szextettje még a magas hőmérsékleten kiégetett későközépkori kályhacsempék esetén sem jelentkezett.

20

) A leírtak alapján tehát nem valószínű, hogy kerámiánkban a nagy intenzitású szextett okozója szintetizálódott vagy agyagban előforduló hematit lenne. így valamilyen más anyaggal bevitt természetes hematittal kell számolni. Ez az anyag pedig lehet a bauxit is, hiszen a telep környékén több bauxitkibúvás is található, sőt a vizsgált C/022 kerámia rétegéből is előkerült két bauxitrög.