Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Varga István-Molnár Zsuzsa-Nagyné Czakó Ilona Bon Gábor: Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok tükrében
az elsőben a vizsgálni kívánt izotóp vonalának közelében egy rövidebb felezési idejű izotóp 7 -fotonjai is detektálódtak. Ha mindkét spektrumban jól mérhető, más vonal által nem zavart csúcsot kaptunk a két csúcsterületből számított koncentrációt átlagoltuk. A vizsgált minták által kibocsátott 7 -sugárzást germánium félvezető detektorral mértük, az energia szerinti feldolgozás pedig CANBERRA-80 típusú sokcsatornás intelligens analizátorral történt. Komparátorként ruténiumot használtunk, amelynek több olyan izotópja is van ( 96 Ru, 102 Ru, 104 Ru), amely (n, 7) reakcióba vihető, s a keletkezett termékmagok különböző felezési idővel bomlanak, így a vizsgált izotóp felezési idejével összemérhető felezési idejű Ru használható. Emellett a 96 Ru és 102 Ru I 0 /ath hányadosa meglehetősen különbözik, így segítségükkel a fluxusarány is meghatározható. B) Mössbauer-spektroszkopia: 21 » 22 A Mössbauer-spektroszkópia alapja a 7-sugárzás visszalökődésmentes magrezonancia-abszorpciója, amelynek felfedezése Rudolf Mössbauer nevéhez fűződik. Az abszorpció csak akkor következhet be, ha a mag visszalökődési energiája (ER) nem sokkal nagyobb a természetes vonalszélességnél. Ez csak akkor valósul meg, ha mind az emittáló, mind az abszorbeáló kristályrácsban van rögzítve, ami növeü a visszalökődő tömeget (M), s így csökken a visszalökődési energia értéke, mivel ER = Eo 2 MC 2 EQ = 7-sugárzás energiája A Mössbauer-effektus bekövetkezésének valószínűségét a MössbauerLamb faktor adja meg: E R / 3 • ip-j 2 exp G OD = Debye-hőmérséklet T = hőmérséklet A Mössbauer-Lamb faktor értéke annál nagyobb, minél alacsonyabb a hőmérséklet, s minél kisebb a 7-sugárzás energiája, illetve minél magasabb a kristály Debye-hőmérséklete. A természetes vasvegyületekben a vas 2,19%-át jelentő 57 Fe a legelterjedtebben vizsgált Mössbauernuklid. Esetében rendelkezésre áll egy olyan 7-sugárzó izotóp, amely egy hosszú élettartamú radiaktív izotópból képződik magátalakulás révén. A lehetséges 7-átmenetek közül a 14,4 keV-es, legkisebb energiájú vonalat használják a Mössbauer méréseknél. Az anyagok 2-8% vasat tartalmaznak, részben önálló vasásvány formájában, részben pedig a szilikátrácsba beépülve. A kísérő vasásványok többnyire vasoxihidroxidok formájában vannak jelen. Az agyagásványok közül a kloritnak és az illitnek a legmagasabb a vastartalma A különböző típusú agyagásványokra, vasoxihidroxidokra általában más-más Mössbauer-paraméterek jellemzők, amelyeknek hőmérsékletfüggése biztosan eltérő, s így lehetőség adódik az anyagok vastartalmú fázisainak azonosítására, és az agyag égetése során bekövetkező fázisátalakulások nyomonkövetésére. (A vasvegyületek között lehetséges fázisátalakulások a 3. ábrán láthatók, a rájuk jellemző Mössbauer-paraméterek pedig a 2. táblázatban találhatók.) 7-FeOOH a-FeOOH a-Fe 2 0 3 7-Fe 2 0 3 Fe 3 0 4 FeO Fe 3. ábra: Vasvegyületek között lehetséges fázisátalakulások. 3. Darstellung: Mögliche Phasenänderungen zwischen Eisenverbindungen
