Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor: Adatok az Északnyugat-Dunántúl késő bronzkorának bronzművességéhez

Mindkét munkacsoport vizsgálta az alábbi tárgyakat (1. táblázat), 1. Ugod-Katonavágás 2. halom I. sír ép fűzfalevélalakú csüngő 2. Németbánya-Felsőerdei dűlő II/1. halom 1. sír karperec és karika,

31 II/3. halom 1. sír diadématöredék,

32 III/4. halom 3. sír kétszeresen kettőskúposfejű tütöredék (6. ábra 3.), Hl/5, kistelep „B" szelvénye bordázott karperec (6. ábra 5.). Mindkét munkacsoport vizsgálta ugyanabból a sírból, de nem ugyanazt a tárgyat* 1. Bakonyjákó-Malomoldal 3. halom 6. sír: Költő, PHM lsz. 79.6.58. karperec - Bakos, PHM lsz. 79.6.57. karperec. Mivel a vizsgált bronztárgyak egy része publikálatlan, ráadásul szerzői jogvédelem alatt áll, sok esetben csak a tárgytípust jelzem, leltári szám és tipológiai párhuzamok nélkül. Ahol ilyen akadály nincs, a tárgy szűkszavú leírását adom és néhány párhuzam említésével teszem azonosíthatóvá a tárgytípust. Németbányai lelet esetén korábbi közleményeimre hivatkozom, csak a legújabb - itt közlésre kerülő - anyagot mutatom be e helyütt képi formában is. Tanulmányom fémművességgel kapcsolatos következtetéseinek alapját Bakos M.-Borszéki J. munkacsoportjának elemző írása képezi (lásd ugyanezen kötetben!), de eredményeiket egyúttal összevetettem Költő L. munkacsoportjának mérési sorozataival. Hullámos (kígyó) szárú tű, vagy fibula 1. Bakonyjákó-Malomoldal (Somhát)

33 1. halom egyik sírjából. Mithay S. feltárása, közli Jankovich K. 2. Farkasgyepű -Pöröserdő II.

34 VBM (Veszprém, Bakonyi Múzeum) lsz. 55. 117. 1. Párhuzamaik jól ismertek, Pannonhalma, Borzavár, Bakonybél, Jánosháza, Jászberény-Cserőhalom és Csórva lelőhelyekről.

3 5 Az idézett irodalomban'RBD-HA időszakra keltezve A típus legtöbb példánya — s ez figyelemre méltó momentum - a Kárpát-medencéből ismeretes.

36 Tőrök és töredékek 3. Farkasgyepű-Pöiöseidő II.

37 VBM lsz. 55. 117. 7. 4. Celldömölk-lzsákfa kurdi horizontra keltezett (Fekete M. leletmentése)

38 depot leletéből, SM (Savaria Múzeum, Szombathely) lsz. ö. 85. 1. 59. 5. fiű&orty/fl&ó-Malomoldal. Mithay S. ásatása, közli Jankovich K. 6. Németbánya Felsőerdei dűlő III/5. kistelep „C" szelvényéből (7. ábra 7.), töredékes. H = 7 cm, szé = 2,5 cm, Phm lsz. 88. 1. 3. Nagyon erősen égett. Esetleg lándzsacsúcs is lehetett. Hasonló példányokról

39 van tudomásunk például Mosonszolnok-Haidehofpusztáról, Bükkaranyos I. depotjából, Marokról, a pétervásári depotból, Veszprém Arany J. utcából, Kajdacsról, Palotabozsokról, Orciból, Nyírturáról, Nagybátonyról, valamint Szentgáloskér lelőhelyekről. RBD-HB, illetve aranyosi (Mozsolics BVa) és kurdi horizontra (BVb) keltezettek. Fűzfalevél alakú csüngők 7. Velem Szt. Vid I. deopot, SM lsz. 54. 513. 37. A deopotban négy csüngő van, amelyeket legutóbb a gyermelyi horizontra (BVC-RHA2) kelteztek.

40 8. Pötrétei depot, GM (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) lsz. 69. 11. 14. nyaktagos csüngője.

41 9. Lfco<i-Katonavágás 2. halom 1. sírjából. Mithay S. ásatása. Ép, nyaktag nélküli. H = 7,2 cm, PHM lsz. 87. 64. 48. 2. 10. Ugod-Katonavágás 2. halom 1. sírjábóL Töredékes, nyaktagos. PHM lsz. 87. 64. 48. 1. II. Németbánya-Felsőerdei dűlő III/5. kistelep „G" szelvényéből (6. ábra 6.). Eredetüeg nyaktagos

42

, de korrodáltsága következtében a nyaktag a restaurálás során megsemmisült. H = 6,2 cm, PHM lsz. 88. 1. 1. A csüngőtípus mindkét változata (nyaktaggal és anélkül) számos lelőhelyről ismert. Csak néhányat említve,- csorvai temető 1. sírjából, a csabrendeki temetőből, Szárazd I. depotjából, Pfestavlk. A csüngő öntőformáját Szeged-Szóreg (BVb, kurdi horizont) lelőhelyről tartjuk számon.

43 Bordázott karperecek H.Németbánya-Fchőeidei dűlő II1/5. kistelep „B" szelvényéből (6. ábra 5.). Vége laposra kalapálva. H = 6,7 cm, szé = 0,8 cm, PHM lsz. 88. 1. 2. 11. Bakonyjákó-Mzlomoldal. Mithay S. ásatása, közli Jankovich K. A koszíderi időszakot követően, a halomsíros kultúrában, majd az urnasíros korszakban is általánosan használt ékszertípus.

44 Középütt megvastagodó, vonaldíszes karperecek U.Celldömölk-lzsákfa depot, SM lsz. Ö. 85. 1. 49. 15.Bakonyjákó-Malomoldal. Mithay S. ásatása, közli Jankovich K. Az ékszertípus Észak-Északkelet-Magyarországon a halomsíros kultúra hatásával jelent meg a RBD-ben, és a HA időszakban is használták.

45 Néhány hasonló darabot említünk az alábbi lelőhelyekről: Farkasgyepű-Pöröserdő I. (1948), Zirc-Tündérmajor, Ugod-Katonavágás, Velem Szt. Vid, Bodrogkeresztúr környéki urnasírból, árkai depot.

46