Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor: Régészeti adatok a kéttornyúlaki középkori templom építéstörténetéhez

A falu és a templom története Az alábbi adatok e helyütt történő vázlatos újraközlését az indokolja, hogy némely eredmény világos értelmezése csak ezek ismeretében képzelhető el. Ugyanakkor nem tekintettem feladatomnak az eddig közölt levéltári kutatásokon alapuló tanulmányok revízióját. Esetleges ellentmondásaik tisztázását a középkor szaktudományos művelőire bízom. A települést egy 1317-ben kiadott oklevél említi először Lak néven. A falu köznemesi - azonos nemzetségből származó - családok (Laki, Dálkai, Zárka, Hathalmi) birtoka volt. A családokat első ízben 1214ben említik, de nem a településsel kapcsolatosan. A falut 1378-ban a Dálkai és a Zárka családok között két egyenlő részre osztották. (Az északi részről a Kéttornyúlaki u. 8., 10. és a Séd-patak közötti területről a leletmentés ideje alatt felszíni szórványokat gyűjtöttem.)

8 1446-ban a Zárka család kihaltával a falu északi traktusát is a Dálkaiak szerezték meg. 1464-ben Gara Jób katonái felégették. 1488-ban Kapucsi Benedeké, lakosai ekkor 18 ft-tal adóztak. 1531-ben Hathalmi Lászlóé 18 adózó, 6 szegény és 3 leégett portával. 1571-től nevezték a települést Kéttornyúlaknak. A XVI. században végig lakott hely, nagyjából változatlan porta számmal. A 15 éves háború idején időlegesen elnéptelenedett, nyilván a Pápa környezetében zajló hadi események miatt.

9 A XVII. században újra betelepült, de a korábbi évszázadhoz képest megfogyatkozott és csökkenő lélekszámmal. 1683-ban egy török portya újra elpusztította a falut. A Szt. Mihály arkangyalról elnevezett, dombocskán álló templom építését a XII-X1II. századra, újabban (GERŐNÉ, 1979) a XIII. század első felére (kapuzata alapján - 4. ábra) teszi a művészettörténeti kutatás. A templom első ismert említése 1360-ból származik. Az 1378-as faluosztáskor a kelet-nyugati határvonal a templomon keresztül húzódott. 1401-ben plébánosa Bertalan. 1571-től valószínűleg kéttornyos templomáról nevezik a települést Két Tornyos Laknak. 1683-ban a templomot is felégeti a török. Az 1698-as Canonica Visitatio a templomnak egy tornyát (talán a délnyugatit) említi. 1753-ban, 1818-ban és 1855-ben kisebb-nagyobb javítások, átépítések történtek. 1890-ben az előző évi villámsújtotta délnyugati tornyot állítják helyre. Ezen munkálatokat már csak a műemléki kutatásokat befejező helyreállítások követték. Mindenképpen megemlítendő, hogy 1858/59-ben Rómer FIóris jó rajzokat és leírásokat készített a templomról, különös tekintettel ajaki műhelykörhöz kapcsolt

10 kapuzatra. A templom körüli temető az 1689 es Canonica Visitatio szerint kerítetlen volt.

11 Ide kívánkkozik az az eddig ismeretlen megfigyelés is, amit a leletmentés idején végzett terepbejárásunk során tapasztaltam. A templomtól északra, körülbelül 1 km-re a Pusztamalom dűlőben, amelyet Tókertnek is neveznek, megtaláltam a falu 1618-ban és 1651-ben említett halastavának sáncait és malmának helyét (10-11. ábra).

12 E szelvény C szelvény 2. ábra: Az ásatás helyszínrajza 2. Darstellung: Ortszeichnungen der Usgrabungen