Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. felfogás szerint a csángók pusztán elmagyarosított románok, s ezt tudatosítják is bennük, megerősítvén azzal a gonosz csúsztatással, hogy a romano catholic román jelzős szerkezet (jelentése: római katolikus) egyúttal azt is jelenti, hogy ők román katolikusok. Az elmúlt évszázadokban magyar neveiket is elvették - előbb a vezetékneveiket kellett elhagyniuk, s felvenni helyette román csengésüeket, illetve keresztneveiket is elhagyatták velük oly módon, hogy gyermekeiknek nem adhattak magyar, csak román keresztnevet. Sokan el is hitték, hogy románok. Az északi csángók körében már csak nagyon kevesen és hiányosan beszélik a magyart, s vannak olyan családok, ahol már a nagyszülők sem értik a magyar szót.

1

9 A moldvai csángók évente többször is átjönnek a búcsúkra a magyar miséért, a háromszéki Futásfalván és Kacsikában is találkoztam mindig jellegzetes népviseletes közösségükkel. Ok sok szép éneket tanulnak (mai magyar nyelven) a közös együttléteken, s azokat megtanítják közösségeikben is. Ezért aztán egyre fogynak archaikus fordulataik. Találkoztam olyan csángókkal is, akik igen jól beszélik a mai magyart. Egymás között azonban archaikus formában kommunikálnak, ám rengeteg román szóval keverik a beszédet - román szavakat magyar ragokkal toldalékolnak például. A gyimesi csángók nyelvi jellegzetessége a becézgető stílus, de ez megtalálható a moldvai csángók körében is. „Én már öregecske vagyok, de a leányocska és a fiacska majd énekelik tovább az imádságocskákat" - mondta a gyimesközéploki idős Bodor Etelka, amikor a búcsú estéjén unokáival és élete párjával, Gergővel a templomban tanult búcsúi énekeket idéztek fel. „Imádkozni a Máriacskához menünk. Szép ott Csíksomlyón, bár nemigen tudunk reszpondálni (válaszolni) a szentmisén, vannak olyan kuvintok (szavak), amit nem értünk. De Máriához magyarul mondjuk az imát, s magyarul a Miatyánkot A" — panaszolta egy forrófalvi fiatal. A csíksomlyói csángó misén mai magyarsággal éneklik már többnyire a Boldogasszony Anyánk csángós variánsát, amelynek szövege is lokalizálódott, s dallama is megváltozott (4. kép). Nézzük a két változatot: I. Boldogasszony Anyánk, réginagy Pátronánk, Nagy Ínségben levén, így szólít meg hazánk: Moldováról, édes hazánkrul Ne felejtkezzél csángómagyarokrul! O Atyaistennek kedves szép Leánya 18 Vö. 13. jegyzet. 385