Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. utóbbi történet jól rokonítható a magyar hiedelemmoda-katalógus L/10 X/10A hiedelemtípusával, amelybe a tolvajt a helyszínen megkötő tudós emberek mondái tartoznak.

2

2 A ponyvakiadvány szövegvariánsai a katolikusokat gyűlölő két hitvány református történetét adják elő, akik az éj leple alatt Máriapócsra mennek, hogy ellopják a templom szentségtartóját: „Bott Mihály katolikus hitgázoló volt De a református hitre már ő átfordult Nem hitt istent sem Máriát Csak azt Beszélte szűz Mária drága kincsét ő elvihesse."

23 „A templomban két elvetemült ember összebeszélt, hogy ők a templomot éjjel kirabolják, hogy a körmenetnél ne legyen meg a szentség és szakramentum s öt drága pénzért el fogják adni a zsidó aranyművesnek. Az ott lévő papon meg a népen pedig bosszút állnak, mert nem állhatták ki a katholikusokat, mivel ők reformátusok voltak. Egyikük ugyan katholikus volt, de feleségéért áttért a református vallásra."

2

4 Bott Mihály az elszántabb, társa Botrán Péter sehogy sem tudja tervéről lebeszélni. Ekkor azonban csoda történik: a Mária-kép ruhájára akasztott ékszereket tépő Bott Mihály kővé válik, a templomban hatalmas fényesség támad, az odasereglő angyalok pedig meghúzzák a harangokat. Hamarosan hatalmas tömeg gyűlik össze, mindenki szemtanúja az eseményeknek, Botrán Péter pedig a látottak hatására egész családjával katolikus hitre tér. A történetnek Szeged környékén - feltehetőleg már a 18. század végétől, amikor a Máriaradnai mirákulumok megjelentek - Radnához kötődő változatai is ismertek voltak.

2

5 Talán éppen ez magyarázza a pócsi történet szegedi felbukkanását. Ebben a radnai variánsban is megjelennek e mondatípus tipikus elemei: a két nem katolikus elkövető, a kegyképre akasztott ékszerek eltulajdonítása, a tolvaj megkötése, a hívek, majd a kegyhelyet gondozó szerzetesek egybegyülése. Ez a fabulatszerü elbeszélés jelzi, hogy itt a csoda hírüladásán, s ezáltal a kultusz terjesztésén túl, pasztorizációs funkciót is kaphattak e történetek. A csoda hatására reformátusból katolikussá lett Botrán Péter története példaként szolgált olvasónak, mesélőnek egyaránt. A versbe szedett variánsnál nincs 22 Bihari: i. m. 119. 23 Mária pócsi csoda történet. É. n. 2. 24 Mária pócsi csoda történet. É. n. 3. 25 A radnai csodaleírást lásd Máramarosi Gottlieb Antal: Világos berkes hegy, Avagy Máriának Az Isteni Malaszt-Anyának kegyelmes képe... [Wunderscheinender Wald-Schatten, oder ausfühlicher Bericht des wundertätigen Gnaden-Bilds der allerseeligsten Jungfrauen Mariae], Vátz, é. n. 57-60. 98