Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. utalás a kiadványban dallamra, tehát nem tudjuk, hogy énekelhető volt-e vagy sem, de a ponyva jellegéből adódóan dallam nélkül, hírversként is betölthette funkcióját. Látható tehát - és ezt a máriapócsi mirákulumok nagyon jól szemléltetik -, milyen széles azoknak a szövegfolklorisztikai műfajoknak a száma, amelyeket egy-egy csoda esemény leírásakor felhasználtak. A csoda mibenléte Mely kérésekkel fordultak a hívek csoda reményében a Szűzanyához Máriapócson? A feljegyzések három kivételtől eltekintve arról számolnak be, hogy a zarándokok fogadalomtételének, illetve a velük történt csodák lejegyzésének konkrét testi betegség volt az oka. K.ét esetben ezt nem nevezik meg, 7 esetben vak, 3 esetben beteg szem, 4 esetben süketnéma, 8 esetben béna lábak, illetve l-l esetben gyomor-, epe- és tüdőbántalmakról, fulladásról szólnak a tudósítások. Ezeken kívül lelki gyógyulásokról, vízbe esett kiszabadításáról és éhínségből való szabadulásról olvashatunk még. Ezek a körülmények jól megvilágítják azokat a helyzeteket, amikor Istenre vagy Szűz Máriára hagyatkozik a kétségbeesett hívő. Egyértelmű a betegségek abszolút túlsúlya, ami más mirákulum feldolgozások eredményeivel összehasonlítva egyáltalán nem meglepő.

2

6 Beszédesebb ebben az esetben az, melyek azok a szükséghelyzetek, amelyek a máriapócsi mirákulumokból hiányoznak. Nem találkozunk bennük természeti csapásokkal (például tűz- és vízveszély); nem tudósítanak balesetekről, háború okozta erőszakról, állatok és termés pusztulásáról sem.

2

7 Ezek természetesen utalnak az adott történelmi korra, de utalhatnak a csoda megítélésének megváltozására is. Jelezhetik a hitből fakadó értelmezés illetékességének változását: egy természeti csapás, egy baleset egyre inkább felfoghatóvá válik a racionalitás normáinak segítségével. Pierre-André Sigal is utal arra könyvében, hogy a csoda definíciója nagyban függvénye a kor ismereteinek.

2

8 26 A mirákulumtörténetekben előforduló szükséghelyzetek összetételéhez néhány további összehasonlító adat a teljesség igénye nélkül: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981. 47.; Szikszai Mária: Mirákulumra várva. Kontextus és hatékonyság egy könnyező kép csodái kapcsán. In Jakab Albert Zsolt - Keszeg Vilmos - Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Kultúrakutatások és értelmezések. BBTE Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2008. 254-255.; Hammer, Elke: Mariazeller Mirakelliteratur der Frühen Neuzeit. In. Eberhart, Helmut - Fell, Heidelinde (szerk.): Schatz und Schicksal. Steirische Landesausstellung 1996. Graz, 1996. 201-202.; Tüskés: i. m. 228-246. 27 Ezen szükséghelyzetek más mirákulumokban való megjelenéséről lásd Tüskés: i. m. 228-246.; Hammer: i. m. 202-203.; Fügedi: i. m. 47.; Szikaszai: i. m. 254. 28 Idézi Szikszai: i. m. 252. 99