Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége a magyar ötvösség kutatásában. Újabb debreceni ötvösmunkák a történelmi Északkelet-Magyarország református gyülekezeteiben

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. sorolható a két mesterhez. Ezek közül egy oszlopdíszes kanna, illetve talpas pohár mellett három kötélsodrásos, liliomos pártázatú tölcséres pohár. Az így már nyolcra növekedett számú edény alapján felvetjük, hogy esetleg a tölcséres poharak, amelyek díszítése egyformán finomnak és ötletesnek tűnik, lehet az egyik mester munkája, míg az oszlopos kanna és a két talpas pohár, amelyek domborított díszítése kevésbé látszik finomnak, talán a másik mester munkája.

1

4 Szegedi Gáspár talpas pohara A 17. század talán legelterjedtebb pohárformája az ún. talpas pohár. Ennek a tárgynak számos változatát ismerjük. A debreceni ötvösök munkái között ez maradt fenn legnagyobb számban. A Zempléni Egyházmegyében a tiszaladányi gyülekezet őriz egy talpas poharat, amely jelzéssel ellátott, e szerint Szegedi Gáspár készítette (4. kép). A 17. század első felében élő mester életét több mint 20 éven át követhetjük nyomon. A város magisztrátusában folyamatosan tisztségeket töltött be, még a főbírói megbízatást is elnyerte. Őt tekintik a legsikeresebb 17. századi ötvösnek.

1

5 Ezzel szemben áll, hogy jelenleg egyetlen általa készitett tárgyat ismerünk, a szikszói gyülekezet egyik talpas poharát. A pohár formája mellett díszítése is jellegzetes, minden egyes díszítőelem megtalálható a század debreceni ötvöseinek munkáin. A két pohár összehasonlítása során olyan sajátosságokat figyelhetünk meg, amelyek Szegedi Gáspár által alkalmazott sajátosságoknak tűnnek. Elsőként a formai jelleget határozzuk meg. A harmonikus arányú poharak osztógyürüje sima. A díszítőelemek közül a legszembetűnőbb az edény teljes felületét beborító négyujjú levelek váltakozó elhelyezése. Ez az elem két debreceni ötvös munkáin tűnik fel, Debreceni Jánosnál és Tarack Jánosnál. Mindkettőjük pohara ugyancsak a poncolt háttérből kiemelkedő levelekkel díszes, de míg Debreceni János pohara szintén sima talpgyürűs, Tarack János poharán a gyűrű hullámszalagos. Szegedi Gáspár poharán a talp szélén vésett lépcsőminta, a gyűrű két oldalán ellentétes irányú levélsor. Mindezek a sajátosságok a tiszaladányi poháron ugyanúgy láthatóak, mint a szikszói poháron. Debreceni János talpas poharai Az erdőhorváti gyülekezet talpas pohara e forma igen szép megvalósítása (5. kép). Bár jelzés nélküli, jellegzetességei alapján megkíséreljük készítőjének meghatározását. Az arányos pohár díszítésében újból a debreceni ötvösök kedvelt díszítőelemeit (a manierizmus ismert elemeit) láthatjuk: sarkukra állított rombuszokat és verejtékcseppeket. Ezek a motívumok együtt a jelenleg ismert debreceni ötvösök közül Debreceni János munkáin fordulnak elő. Ismereteink szerint a 14 Lásd munkáikat P. Szalay: i. m. (2001) 30-31. 15 Lásd B. Bobrovszky: i. m. (1980) 75-76., P. Szalay: i. m. (2001) 55-56. 609