Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége a magyar ötvösség kutatásában. Újabb debreceni ötvösmunkák a történelmi Északkelet-Magyarország református gyülekezeteiben

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. 17. század első felének egyik legkiemelkedőbb mestere lehetett.

1

6 A jelenleg hozzá kapcsolható 12 edény közül 9 talpas pohár. Az erdőhorváti poháron a rombuszok és a verejtékcseppek együtt jelennek meg. Debreceni János poharain a verejtékcseppek egyes, hetes és hármas csoportokban fordulnak elő. Az erdőhorváti poháron az egyes és hetes változatokat láthatjuk ugyanabban a helyzetben, mint a hajdúböszörményi poháron. További kapcsolat Debreceni János munkáival, hogy a talp szélén és a gyűrű két oldalán lépcsőminta látható, hasonlóan a mester többi poharához. Formai jellegzetességként a sima osztógyürüt említhetjük, amely minden edényén azonos. Mindezek alapján úgy véljük, hogy ez a pohár is Debreceni János munkája. A kistárkányi egyház talpas pohara szintén jelzés nélküli (6. kép). A sima gyűrűs pohár díszítményében az előbb felsorolt verejtékcseppek és rombuszok jelennek meg. Ugyancsak láthatók rajta a gyűrű két oldalán a lépcsőminták. A pohár színvonala nem éri el pl. az erdőhorváti pohár szépségét, de úgy véljük, hogy ez is Debreceni János munkája lehet. Pesti Máté - Pesti Mihály munkái Az örösi gyülekezet is őriz egy talpas poharat (7. kép). A kisméretű pohár sima talpgyürűs. Díszítése ugyancsak domborított, de az előzők mintájával szemben itt már későbbi elemek alkotják. A szájperem alatt szalagminta, amelynek két ágát gyűrű fogja össze, alul liliomos orrban végződnek a részletek, közöttük füzérek tartják a gyümölcscsomót. A gyűrű két oldalán az előbbiekkel szemben, amelyeket a reneszánszra utaló vésett minta díszített, itt ugyancsak domború levélsorok futnak körbe. Ugyanez jelenik meg a talp szélén. Mivel a pohár mesterjegy nélküli, így újból analógiák keresése révén határozhatjuk meg mesterét. A 17. századi debreceni ötvösök közül jelenlegi ismereteink szerint két egymástól szintén el nem különíthető munkásságú mester - Pesti Máté és Pesti Mihály - edényein látható együtt a fesztonon függő gyümölcscsomó és a gyűrűvel összefogott szalagminta.

1

7 Legnagyobb hasonlóságot a bodrogkeresztúri gyülekezet poharaival fedezhetünk fel, amelyeket ugyanezek a motívumok díszítenek. Amennyiben ragaszkodunk ahhoz a megállapításhoz, hogy egy mester mindig ugyanazt a gyűrűmegoldást - sima vagy hullámszalagos - alkalmazta, akkor azonban csak az egyik pohárral való kapcsolat kerülhet szóba, mivel a másik hullámszalagos. Hasonló hozzájuk a tiszacsécsei pohár, amelynek ugyancsak hullámszalagos az osztógyürüje. 16 Debreceni Jánosról lásd B. Bobrovszky: i. m. (1980) 71-72., majd újabb munkáinak elemzését adja R Szalay: i. m. (2001) 33-36. 17 Az eddig hozzájuk kapcsolt munkák részletes ismertetése R Szalay: i. m. (2001) 49-53., 167171. 610