Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége a magyar ötvösség kutatásában. Újabb debreceni ötvösmunkák a történelmi Északkelet-Magyarország református gyülekezeteiben

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. vabb formája: az oszlopdíszes kanna, amelyen két másik mesterrel együtt szerepel a jegye." A bácsfeketehegyi tölcséres pohár egy újabb formával gazdagította MI mester ismert edényeinek számát. Szegedi Ötvös Márton tölcséres pohara A következő edény a Tiszáninneni Református Egyházkerületből származik, Abaúji Egyházmegyében Deteken őrzik a kicsiny tölcséres poharat (2. kép). A fentebb már megismert tölcséres formát követi, de hiányzik róla az előbbi öntött abroncsa. Formája szintén utal az eredeti gótikus alakra, dereka táján kissé szükül. A harmonikus testet igényes díszítéssel látta el mestere. Itt még eredeti szépségében és finomságában látjuk az ún. reneszánsz mustrát. Ebben az esetben szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis jelzéssel ellátott, amely alapján meghatározhatjuk készítőjét. A talpán látható vésett ZM a debreceni Szegedi Ötvös Márton mesterjegyének tartottjelzéssel megegyező. A 17. század első felében működő ötvös az egyik legjelentősebb mester volt a század folyamán. Jelenleg 10 tárgyat kapcsolunk a nevéhez, amelyek között két tölcséres pohár is fennmaradt. Ezek díszesebbek a deteki pohárnál, liliomos kötélsodrásos abroncsuk finoman tagolja a poharak felületét. Ugyancsak igényes a száj alatti vésett, reneszánsz mintasor. Az ő keze alól került ki a debreceni ötvösök legjelentősebb edényeinek első két darabja, a híres oszlopdíszes kannapár, amelynek alkotójaként meghatározta a további hat edény formáját és díszítését, megteremtve velük az egyházi reprezentáció évszázadokon át élő példáit.

1

2 Ezzel a pohárral 11-re nőtt az általa készített ismert tárgyak száma.

1

3 Beri Mihály vagy Balyik Miklós tölcséres pohara A Zempléni Egyházmegyében fekvő Felsőregmec egy újabb poharat őriz (5. kép). Ez már különbözik az előbb bemutatott tölcséres formától, amelynek azonban még bizonyos jellegzetessége halványan felsejlik a hengeres test szerény kihajlásában. Hogy nem tölcséres pohárról van szó, azt a talp szélét körülvevő aranyozott sáv bizonyítja, amely az általunk ismert tölcséres poharakon soha nem fordul elő. A díszítést a szájperem alatti vésett mintasor adja. Ez egymással összekapcsolt, váltakozó állású fülkagylószerű elemekből áll, amelyeket egyszerű levelek díszítenek. Ezzel a mintával egy Beri Mihályhoz, illetve Balyik Miklóshoz kapcsolt tölcséres poháron találkozunk, a téglási gyülekezet poharán. A két hasonló névbetűs mester munkásságát jelenleg elkülöníteni nem tudtuk. Ismereteink szerint eddig 7 tárgy 11 M. István mesterről, illetve a hozzá kapcsolható edényekről lásd P. Szalay: i. m. (2001) 46-47. 12 Ezekkel a nevezetes edényekkel részletesen foglalkozott B. Bobrovszky: i. m. (1974), majd i. m. (1980). 13 Ezek ismertetését vö. P. Szalay: i. m. (2001) 57-59. 608