Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Pilipkó Erzsébet: A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Az oltár A görögkatolikus templomokban a belső szentély központi helye: az oltár (4. kép), melyen a Szent Liturgiát végzik. Fölé négy oszlopon kupolaként, magas boltozatú, sátorszerű baldachin borul. Eredete az ókeresztény korba nyúlik viszsza, és sajátos módon a nagy bazilikákban a nyugati egyházban is megtalálható. Eszmeileg az a gondolat áll a középpontban, hogy az oltárt Krisztus trónusaként fogták fel, ezért került föléje baldachin.

1

5 A 15. századi Thesszalonikéi Simeon tudósítása nyomán ismert az oltárasztal középkori eredetű, három terítővel való borítása.

1

6 Az elsőt az oltár felszentelésekor ráborítják az oltárasztalra. Ez egy fehér, durvább vászonból készült, ún. testtakaró, görög neve „kata szarka", s azt a leplet jelképezi, amellyel Krisztus testét betakarták a keresztről való levétele után. A szent szertartások folyamán mindig ott kell lennie. A második oltárasztal-terítő görög neve „endütion", amely finomabb lenvászonból készül vagy a liturgikus ruha anyagából. Előbbi esetben a feltámadott Üdvözítő dicsőségét jelképezi, utóbbi a trónusán uralkodó Krisztus ruhájára utal. Középtakarónak is nevezik, mert a liturgia folyamán erre kerül rá szétnyitott állapotban az iliton, azaz az oltárabroszka, amely 9 részre összehajtva fekszik az oltáron. Ez is finom lenvászonból készült, és azt a kendőt jelképezi, amely a sírban fekvő Krisztus arcát fedte. A Szent Liturgia végzése közben a pap szétteríti az oltár közepén, hogy a szent edényeket ezen helyezze el. Kimosni is csak a papnak szabad, mert szentségrészecskék is lehetnek rajta. Az oltár közepén kap helyet a szentségház, görög elnevezése artoforion (torony v. templom alakú szekrényke).

1

7 Nyugati hatásra jött létre az a szokás, hogy benne külön fedeles kehelyben őrzik az Eukharisztiát (a szentséget), amelyet kis palást vesz körül. Ez utóbbi Krisztus főpapi palástját jelképezi. Az evangéliumos könyv a szentségház előtt, az oltár közepén fekszik az összehajtott ilitonon. Díszes kötésű könyv, táblájának közepén a kereszttel vagy Krisztus feltámadásának képével. Ezek az ábrázolások általában tűzzománcból vagy fémborítással készülnek. A könyv a négy evangélista leírásában tartalmazza Jézus Krisztus evangéliumát. Az oltár tartozéka még a ripidion is, amely azonban a kárpátaljai magyar görögkatolikus templomokban egyedül az ungvári rezidenciában található meg. (Meleg éghajlaton tényleges funkciója volt, nálunk már nincs.) 15 Ivancsó: i. m. 42^18. 16 Kárpáti László: A görög ortodox vallás liturgikus tárgyaiból. In Gáspár Zsuzsa és Maros Dorka (szerk.): A hit asztala. Az áldozattól az istentiszteletig öt vallás liturgikus tárgyaiból. Officina Nova, Budapest, 1990. 17 Ivancsó: i. m. 45—46. 580