Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Pilipkó Erzsébet: A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Az ereklyekendő (antimenzion) szintén az oltáron kap helyet. Ez egy négyszögletű vászonkendő, amely minden esetben Jézus Krisztus keresztről való levételét ábrázolja, négy oldalán a következő felirattal: „Az istenfélő József levevén a fáról a Te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, és illatos szerekkel ellátva, új sírba helyezé." Felső részén, ahol a kereszt két szára metszi egymást, ereklyét varrtak bele. A 14. századig az antimenzionok gyakran fából készültek, ezután vált általánossá a tiszta lenvászonra vagy selyemre sokszorosító grafikai eljárással nyomott díszítés.

1

8 Az antimenziont a püspök szenteli meg külön szertartással a Nagycsütörtökön végzett Bazil-liturgiában vagy új templom szentelésénél, amelyet aláírásával és pecsétjével hitelesít. Ebből következően fontos történeti dokumentum is, arról tudósít, hogy mikor, melyik püspök milyen alkalomból szentelte az antimenziont. Más írásos források híján a régi antimenzionok szövegei ily módon szolgáltathatnak adatokat az egyes templomok egyébként homályba vesző történetére. Az antimenzion a liturgia nélkülözhetetlen eszközeinek egyike, nélküle a bizánci egyházban Szent Liturgia nem végezhető. Fontosságát tanúsítja az is, hogy a templomon kívül - szabadban vagy magánházaknál - is megtartható bármilyen liturgikus szertartás. Krisztus jelképes sírba tételének nagypénteki szertartásán az antimenzionnal azonos ikonográfiájú, de annál nagyobb méretű liturgikus textília, az ún. epitáfiosz vagy pláscsenyica, azaz a sírba tételi lepel. Először ez kerül a jelképes sírba, hogy azután a feltámadási szertartástól a mennybemenetel napjáig, áldozócsütörtökig az oltárasztalon kapjon helyet. A jelzett időpontban ezen a sírleplen végzik a liturgiát. Az oltáron még található három kereszt:

1

9 az állókereszt, a szentségház előtt kap helyet. Fémből készült, lehet aranyozott v. ezüstözött is. Krisztus nem szoborként, hanem ikonként megfestve vagy tűzzománccal ábrázolva rajta. A pap a szertartás elején és végén meg is csókolja. A kézi kereszt az oltáron fekszik, hasonló az állókereszthez csak nem talpa, hanem fogója van. A húsvéti szent időben a pap ezzel ad áldást, a szentségek és szentelmények kiszolgálásánál is használja. Az oltár mögötti nagyobb méretű talpas kereszten szintén ikon formájában van megfestve Krisztus alakja, és két másik ikon, az Istenszülő és Krisztus ikonja között kap helyet. Itt áll a többágú gyertyatartó is.

2

0 Az oltár megvilágítását és 18 Kárpáti: i. m. 63. 19 Ivancsó: i. m. 47M8. 20 A hármas gyertyatartó a Szentháromságot szimbolizálja, míg kétkarú párja Krisztus isteni és emberi természetének szétválaszthatatlanságára utal. Kárpáti: i. m. 86. 581