Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Pilipkó Erzsébet: A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a pátriárkákat és prófétákat, végül a fal csúcsán a kereszt a Megváltó szenvedésére és feltámadására emlékeztet. Az ikonosztázion Kárpát-vidéki korai formája a 16. század második felére rögzült és hagyománya a történelmi Magyarországon, a munkácsi egyházmegye területén különösen erősnek bizonyult." Azonban a 19. század végén épült Ungvidéki (pl. Rát, Sislóc, Gálocs) templomainkból az ikonosztázion teljesen hiányzik.

1

2 Az Ung-vidék magyar görögkatolikussága csak a „rezidenciából", az ungvári görögkatolikus székesegyházból ismeri az ikonosztáziont, és sajátos módon a korabeli szegénységgel magyarázza, hogy a községek templomaiban hasonló képállványt nem építettek, holott a háttérben egy korabeli erős latinizálódási tendencia figyelhető meg. Ugyanakkor a beregszászi és nagyszőlősi járás görögkatolikus templomaiban mindenütt megtalálhatók az ikonosztázionok, hol díszesebbek (pl. a jánosi, a beregszászi, a beregdédai, a salánki [3. kép], a csepei), hol egyszerűbbek. Az ikonosztázion képeinek rendjét függőlegesen és vízszintesen is fel lehet osztani.

1

3 Vízszintes osztásban a salánki ikonosztázionon a királyi ajtón a négy evangélista (az Angyali üdvözlet hiányzik), az oldalsó ajtókon Szent István diakónus, illetve Szent Mihály arkangyal képe látható. Az alapképek balról jobbra - tehát észak-déli irányban - haladva a következők: Szent Miklós, az Istenszülő a kisded Jézussal, a tanító Jézus és a templom védőszentje (adott esetben Szent Mihály), illetve címünnepe. Fölöttük az egyház főbb ünnepeinek képei: az Istenszülő, illetve Jézus életének fő eseményeit ábrázolják 6-6 képben. A következő sor az apostolok, végül a próféták képei láthatók. Függőleges osztásban, a királyi ajtó fölött, fölfelé haladva: a Titkos vacsora, fölötte az ítélő Krisztus, főpapi ruhában, kezében csukott evangéliumos könyv. Az ikonosztázion csúcsán pedig a Szent Kereszt, tövében az Istenszülő és Szent János áll.

1

4 Egyszerű, mindössze kétsoros ikonosztázion szokott lenni az iskolatemplomokban, amelyeknél a szentélyt csak egy bezárható kapu választotta cl az iskolától. Ilyen volt a bégányi templom, amely hétköznap felekezeti görögkatolikus iskolaként funkcionált, vasárnap pedig a szertartás idejére kinyitották a szentélynek az ajtaját, és a templom szerepét töltötte be. let, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban, megkeresztelése, színeváltozása, bevonulása Jeruzsálembe, feltámadása, mennybemenetele, Mária elszenderedése, a Szent Kereszt felmagasztalása. 11 Puskás Bernadett: A görögkatolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon. Hagyomány és megújulás. Budapest, 2008. 37. 12 Saját gyűjtés, 2007. 13 Popova-Szmimova-Cortesi: i. m. 12. 14 Vö. Puskás: i. m. 579