Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. különböztetjük: 1. bojkó templomtípus - háromcsúcsúnak is nevezik, mivel három egymáshoz kapcsolódó négyzetes teret fedő piramis formájú tetőzet jellemzi. (Huszna, Szent Miklós-templom); 2. lemkó templomtípus - tömegelosztása dinamikus, mivel az épületszakaszok tetőzetének magassága nyugat felé (a torony irányába) egyre növekszik (Szelestó, Szent Mihály-templom, Ungvári Skanzen); 3. háztípusú templom — a hosszanti alaprajzú épület házra emlékeztet, amelynek nyugati végén éppen csak kiemelkedik az egyszerű torony (Topolya, Szent Mihály-templom); 4. Tisza menti templomtípus - a szélesebb templomhajóhoz keskenyebb szentély kapcsolódik, mindkettőt nyeregtető fedi, a templomtorony pedig gótikus süvegezést kap gyakran fiatornyokkal (mándoki fatemplom, Szentendrei Skanzen). Ez utóbbi templomtípus csatlakozik leginkább alaprajz és tömegelosztás tekintetében a többi egyház építészeti hagyományaihoz, vagyis megfigyelhetjük, mint érvényesül egyre inkább a nyugati hatás a keleti templomépítészetben.

9 A 18. század derekától egyre több kőtemplom épült. Az egész országra kiterjedő építési hullámba a görögkatolikusok is bekapcsolódtak, amelyre központosítás volt a jellemző: az építtetők építési irodáktól jutottak barokk stílusú típustervekhez. Ennek eredményeképp a keleti liturgia nyugati jellegű építészeti térbe került. Az új formanyelv megjelenése mellett ugyanakkor egy sajátos alaprajz jellemzi a görögkatolikus templomokat, amely korábbi gyökerekre vezethető vissza. Eszerint a templomhajó hármas lóhereszerü rajzolatban végződik, a hajó és a kelet felé tájolt íves szentély találkozásánál északi és déli oldalról egy-egy félköríves kórusfülke van kiképezve.

1

0 Jól megfigyelhető ez a kereszt-alaprajzot formázó architektúra például a máriapócsi kegytemplom esetében, vagy a hajdúdorogi székesegyház eredeti formáját megörökítő korabeli metszeten, de számos falusi templomnál is megtalálható (Fábiánháza, Balsa stb.). Ugyanez a félköríves klérosz" kiképzés megtalálható a korabeli barokk ortodox templomoknál is, ahol ugyan nincs szoros kapcsolat Rómával, a nyugati kereszténységgel, ennek ellenére ott is teret nyert a keleti felfogástól távol álló nyugati művészeti stílus. A görögkatolikus templomok belső festése szintén a barokkot követi: gondosan felépített képprogram helyett barokk ornamentikát és illuzionista architektúrafestést találunk (pl. máriapócsi kegytemplom boltozati festése) egy-egy szentírási jelenet illusztrációjával kiegészítve.

12 Időben továbbhaladva az aktuális művészeti stílusok átvételét láthatjuk egy9 Vö. uo. 74-76. 10 Uo. 146-147. 11 Kántorszék, énekkar helye. 12 Uo. 156. 574