Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. értelműen. A 19-20. században egymást követték a különböző irányzatok: a hajdúdorogi székesegyház kétoldali kibővítésével együtt a romantika jegyei is megjelentek.

1

3 A századfordulón épült kisvárdai templom (teljesen idegen hatású) neogót stílusú csúcsíves ablakokat, valamint hasonló motívummal díszitett padokat kapott. A debreceni templom (neo)bizánci jellegű, kupolájában a konstantinápolyi Hagia Szophia köszön vissza, ugyanakkor az oltára felett magasodó baldachin szecessziós jegyeket mutat. A 20. században egyúttal már nemcsak az éppen divatos művészeti stílusokat érvényesítették a templomépítészetben, hanem a nyugati egyház lelkiségéhez is hasonulni igyekeztek. Ez a törekvés azután a szakrális tér elemeit sem hagyta érintetlenül: megjelentek a Szent Antal-szobrok, lourdes-i barlangok, sőt az egykori hodászi templomban még a gyönyörű parasztbarokk ikonosztáziont is elbontották mondván, hogy eltakarja a miséző papot. Az eddigiekben vázolt folyamatban, amely a görögkatolikusok részéről a nyugati felfogás egyre mélyebb átvételét jelentette, döntő fordulat állt be a II. Vatikáni Zsinatot (1962-65) követően. A zsinat ugyanis célul tűzte ki a görögkatolikus egyház elé, hogy ősi keleti hagyományaihoz haladéktalanul térjen vissza. Az új iránymutatás a szakrális művészetben is meghozta gyümölcsét. Sorra épültek az addigra feleslegesnek tartott ikonosztázionok, de maguk a templomok is, amelyek az utóbbi évtizedekben épültek, már a bizánci templomépítési hagyományok alapján lettek megtervezve. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a görögkatolikus egyház szakrális művészete a keleti kereszténység liturgikus és művészeti felfogásán alapul, annak ismerete nélkül nem érthető meg igazán, ugyanakkor katolikus jellegénél fogva integrálta a nyugati művészeti felfogás elemeit is. Kelet és Nyugat közötti elhelyezkedése mind földrajzi, mind spirituális értelemben véve sajátos adottságokkal látja el, amelyek híven tükröződnek egyházmüvészetében. 13 Uo. 255. 575