Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. dékeken, főleg Görögországban. Később, különösen szláv területen kialakult a többsoros ikonosztázion, amely forma a Kárpát-medencében is meghatározóvá vált. A képsorok száma lényegében csak anyagi tehetség kérdése, de beszélhetünk ún. teljes ikonosztázról, amely 48 képet tartalmaz négy sorban, tetején a kereszt golgotai jelenetével.

7 Görögkatolikus templomépítészet, egyházművészet Miután vázlatos képet alkottunk a keleti kereszténység egyházművészeti alapjairól, tekintsük át, hogyan módosult a szakrális művészet az egyházi unió teremtette közegben. Említettük, hogy a Rómával való egység kritériuma a katolikus hittanítás maradéktalan elfogadása volt a liturgikus és egyházfegyelmi rend megtartása mellett. Ez utóbbi másodlagos adaléknak tűnt Róma részéről a teológia elsőbbségéhez képest, de mint látni fogjuk, az összmüvészet, amely nemcsak a művészetet, a liturgikus külsőségeket, de az ezek mögött meghúzódó teológiai látásmódot is magába foglalta, ezen együttes megbontásával maradandó sérüléseket szerzett a görögkatolikus egyházban. A liturgia és művészet mögött álló teológia kicserélődése fokozatosan éreztette hatását. A 17. századi táblaképek még hűségesen őrzik a keleti ikonográfia elemeit, jóllehet naiv, provinciális stílusban. Ennek a korszaknak talán legközismertebb példája a máriapócsi kegykép, amelynek eredetije jelenleg a bécsi Stephansdomban látható, másolata azonban ma is megtekinthető eredeti helyén. A 18. században már jól látható, amint a festők engednek a nyugati festészet befolyásának, és barokk elemek jelennek meg a képeken, jóllehet az alapvető ikonográfiához való ragaszkodás még mindig él. Ennek a jelenségnek egy példájaként szemlélhetjük az ungvári székesegyház ikonosztázionjának ünnepi képsorából a keresztfelmagasztalás ikonját.

8 Itt megfigyelhető, hogy a kép alapkompozíciója követi a hagyományos ikonokét, de már eltűnik az arany háttér, a képfelirat, és a fordított perspektívát felváltja a hagyományos, ami nem mást jelenít meg, mint egy barokk görögkatolikus templom belsejét! A barokk hatás különösen az ikonosztázionok fafaragványain domborodik ki, amelynek gyönyörű példája a hajdúdorogi székesegyház képállványa. Ami a szakrális építészetet illeti, az unió létrejöttének korában (17. sz.) többnyire fatemplomok épültek. Ezeknél többnyire a hosszanti elrendezés figyelhető meg, bár találhatóak centrális kialakításúak is. Talán ez a mozzanat is utalhat a nyugati hatás erősödésére. A fatemplomoknak több típusát is meg7 Vö. uo. 45-51. 8 Puskás B. 116. kép. In A görögkatolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon. Hagyomány és megújulás. Budapest, 2008. 239. 573