Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ban. Vértesbogláron hasonlóképpen a templom előtti téren látható (itt Nepomuki Szent Jánossal és a község határából később behozott Szent Vendellel együtt) Szent Flórián 1870 körül készült klasszicista szobra, amelynek talapzata 1927ből való. Mindhárom szobrot a közelmúltban restaurálták. Kálozon a templomkertben kapott helyet az Egyházmegyei Múzeumban nyilvántartott, homokkőből készült 18. századi szobortöredék. A leírókarton szerint a torzót Szilárdffy Zoltán gyűjtötte, és a plébánián helyezte el. A közelmúltban tették a templom elé, megpecsételve ezzel az amúgy is porló, rossz állapotú torzó sorsát. Vértesacsán Szent Flórián 18. században homokkőből készült szobra a Fő utcai tűzoltószertár előtt állt. Innen már torzóként, fej nélkül az iskola udvarára került, ahonnan jelenlegi helyére, a katolikus templomba vitték több darabban. Restaurálása még megvalósítható lenne, de anyagiak hiányában erre nincs kilátás. A faluban jelentős létszámú, 20 fős önkéntes tűzoltóság működik, akik a gyerekek tűzvédelmi oktatását is végzik az iskolában. Szent Flórián napján a bicskei tűzoltókkal közös ünnepségen emlékeznek meg védőszentjükről. Lovasberényben a Cziráky-kastély bejáratával szemközt nyiló Kossuth Lajos utca elején található Szent Flórián életnagyságúnál nagyobb, homokkőből készült szobra, amely párkányos, négyszögletű talapzaton áll. A barokk szobor rendkívüli mozgalmasságát elsősorban a zászló gazdag redőzöttsége és Flórián palástjának hullámai adják. A szobrot az 1720-30-as években állították. Az 1796-ból származó canonica visitatióban már említik, s később is, a 19. század során végig olvashatunk róla, mint az uradalom által gondozott, karbantartott emlékről. Keresztjáró napokon körmenettel látogatták meg a hívek a faluban lévő Nepomuki Szent János-, Szent Vendel- és Szent Flórián-szobrot is az 1950-es évekig. Ottjártamkor meglehetősen elhanyagolt állapotban, gazos környezetben találtam Flórián még elfogadható állapotban lévő szobrát. Fejér megyében Seregélyes templomának védőszentje Flórián. A főút mentén, kertben szabadon álló provinciális barokk templom 1801 és 1803 között épült gróf Zichy Ferenc költségén. 1803. november 24-én Puretics Ignác székesfehérvári esperes benediktálta a templomot Szent Flórián tiszteletére. A főoltár festménye is Flóriánt ábrázolja, alkotóját nem sikerült kiderítenem. 1871-ben Hudacsek Károly fehérvári festő restaurálta az addigra repedezett képet, hogy gróf Zichy Lipótné ezüstmenyegzője alkalmából ne éktelenkedjék, de a kép a lakktól olyan penészfoltokat kapott, hogy majdnem teljesen láthatatlanná vált. 1876-ban Fetter Ferenc plébános a helybeli jegyző fiának s egy fehérvári adóvégrehajtó segédletével a képet úgy-ahogy rendbehozta, s keretét bearanyozta. Seregélyesen a templombúcsú alkalmával a prédikációban és hozzá szóló énekkel emlékeznek Szent Flóriánról, a kultusz egyéb kifejeződésére nem találtam adatot. 537