Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Szent Flóriánt ábrázoló festményekről, templomi szobrokról egyébként szá­mos településen történik említés a canonica visitatiókban a 18-19. században. Például Ercsi Nagyboldogasszony-kegytemplomának 1818 és 1845 között báró Lilienné Szapáry Julianna három szobrot, köztük egy Szent Flóriánt is ajándé­kozott. Guttamási templomában az orgonakarzaton Szent Flórián-képről tör­ténik említés. Perkátán Győry Teréz grófnő templomnak ajándékozott Flóri­án és Szent Pelegrinus szobráról van tudomásunk. A perkátai templom két ha­rangja közül az egyik ugyancsak Szent Flórián tiszteletére készült akárcsak a vértesacsai másfél mázsás kisharang. Mezőfalván az 1938-ban felépült új temp­lomban az egykori barokk templom berendezéséből Szent Vendel- és Szent Fló­rián-mellékoltárképek találhatók. Szent Flórián tisztelete a vizsgált területen élénk és virágzó volt a 18. század közepétől napjainkig. Népszerűsítésében, kultuszának terjesztésében a német nemzetiségű lakosság szerepe volt meghatározó. Flórián igazi közösségi szent volt, hiszen mindenki egységes, közös imaszándékkal, a tűzvész távoltartása ér­dekében fordult hozzá. Az 1990-es évektől az aktív kultuszhordozó réteg meg­változott, leszűkült. Mára a kollektív tisztelettel körülvett segítő-védő szent a tűzoltók és a kéményseprők példaképévé vált. Legendája, élete olyan elévülhe­tetlen értékeket közvetít, mint a másokon való segítés vagy a bajtársiasság. 538

Next

/
Thumbnails
Contents