Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. gatható öltöztetéskor. A fej kialakítása igen egyszerű, mégis rendkívül szug­gesztív. Az ajak és tokarész kontúros, az arc pirospozsgásra festett, a haj fes­tett ábrázolású, középen elválasztott. Erőteljesen megfestett fekete szemöldök, bordós árnyalattal hangsúlyozott orcák, arányos orr, sötétre színezett keskeny száj és ajkak, gömbölyített áll és kissé telt toka. A szobor ruha által takart alsó­testén a festés igénytelenebb, az elnagyoltan megformált lábfejeken pedig csak négy-négy lábujj van. 2 3 A szobor koronája a magyar Szent Korona utánzata, keménypapírból készült. Az 1970-es évek közepéig az alsó abroncsrész zöld, a fölső pántok pirosak és a köztes rész, valamint a kereszt aranyszínű volt. Az „elfenődött" színek miatt a gondozóasszony egységesen aranyszínűre festette át a koronát. A fejékhez tar­tozik még a fátyol, slajír, amely csípővonalig ér le. Korábban a régi módi szerin­ti menyasszonyi koszorút helyezték a fejrészre. A nyakon viaszgyöngy galáris négy sorban, ötödikként fémesen csillogó nyaklánc, a mellrészen aranyszínű kereszten ezüstszínű korpusszal. A szobor jobb kezében olvasó, balja az előtte álló feszületen nyugszik. A szobor kiképzése olyan, hogy bizonyosan kezdettől fogva, azaz az ismeretlen terényi használati időt követően Szandán az 1880-as évektől öltöztették. A meglé­vő ruhakészlet legrégebbi darabjai is csak az 1920-as évek végéről, 1930-as évek elejéről valók. A szoborruhákra vonatkozó legrégibb adatokat az 1916-ban szüle­tett gondozóasszony és az 1906-os születésű szomszéd emlékezete alapján gyűj­tötte Limbacher Gábor. Az 1910-20-as években volt Márjácská-nak fekete ruhája nagyböjt idejére és fehér, illetve egy piros babok-kai és egy barna babok-kai tar­kított öltözete a húsvéti és az azt követő időszakra. A testen egy alsó blúz van és fölötte a vizitke. Fehér ruha esetén olykor kék szalag van az alkarokon csokorra kötve. Világoskék ruhánál a szalag színe fe­hér. A blúzok általában elöl magasan záródnak, hátul végig nyitottak, három patenttal kapcsolhatóak egybe. Ujjuk bő, vállukon hajtásokba szedettek. A gal­léron, az ujjak végén és gyakran a blúz elején csipkeszegély. Az altestet három alsó és egy fölső szoknya fedi. A szoknyák több darabból szabottak, a bőségük gyakran ráncokba van levarrva, aljukon csipkeszegély. A szobor alsóruhái a kissé megfakult, régebbi fehér öltözők-hö\ kerülnek ki. Amíg a Mária-szobrot a trónnal nagy ünnepeken hordozták, ez időre kiegé­szítő virágfüzért és koszorút is kapott, amelyeket a Máriás-lányok fontak meg. Előző nap házról-házra járva virágot gyűjtöttek és leveles ágakat, billing-et szedtek. A füzért a trón elejére és hátuljára ívesen felkötötték, a csúcson lévő 23 Limbacher Gábor: „Máriácska káponkája". Vázlat a népi unio-mystica egyik tárgyi megjelené­séről 1. Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve, XVII. Salgótarján, 1991. 248. 504

Next

/
Thumbnails
Contents