Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Limbacher Gábor: A váci Hétkápolna kegyhely a térség népi vallásosságában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. váci asszonnyal történt csodát továbbiak követték a helyiek körében, minek hatására a „honti templomatya" egy másik kápolnát is építtetett a már meglévő mellé. A Mária-jelenés után megindult zarándoklatok az 1860-as években Anna-naptól Kisasszony-napig tartottak, és abban az időben ezrek zarándokoltak a „Kutyikához", és vizét gyógyszerként használták sokféle betegség, így szembaj ellen is. Talán az első csodás gyógyulás is egy vak pásztorgyerek látóvá válása volt,

9 ami a váci Szemkút filiációjára utalhat (3-14. kép). Nem állíthatjuk, hogy a váci szakrális tájban, a Hétkápolna búcsújáró körzetében dokumentált számos látomásos jelenség a kegyhely eredetlegendáinak, Szent László egykori élményeinek vagy az újkori történet, az istenfélő asztalos álombeli látomásának közvetlen hatása volna. Azt viszont valószínűsítjük, hogy a térségbeli misztikus vallásosságot a váci kegyhely jelentős mértékben inspirálta, ahogyan már Szanda-Szentpéterhegy és Hont-Csitár esetében is láttuk. Váchartyánban (Pest m.) 1891-ben egy kukoricacsősz férfinak megjelent Szűz Mária, és azzal bízta meg, hogy buzdítsa javulásra a hívőket. A hasonló népi mentalitást jellemzi, hogy ünnepnapokon - munkaszünet idején - százával mentek a környékbeliek hozzá, illetve a jelenés színhelyére. A zarándokok vettek a földből, ahol Szűz Mária megjelent, azt tartván, hogy aki e földet feje alá teszi, a mennyországba jut. E nézet nyilván a szakrális kontaktus tapasztalatára épült, mert az a föld, amelyen a Boldogasszony megjelent, átnemesedett a malaszttal teljes Szent Szűztől, és e természetfeletti erejűvé vált földet fej alá téve, a másodlagos szent érintéstől az illető szentté, a mennyországra alkalmassá válik. E tradicionális népi és a polgáriasodott egyházi szemlélet ellentétét is jelzi, hogy a kukoricacsősz férfi kápolnaépítést célzó folyamodványát a helyi plébánoshoz és a váci püspökhöz elutasították.

1

0 Hasonló kettősség figyelhető meg a Bernecebarátiban (Pest v. Hont m.) az 1930-as években történt jelenés estében is: itt egy gyereknek jelent meg Szűz Mária határbeli vadrózsabokor tövében, és forrás felfakadását jelezte. A hírre itt is százával látogatták meg a helyet környékbeli asszonyok, noha sem a jelenés, sem a forrás részeseivé nem válhattak. A polgári társadalom végrehajtó hatósága hiába tilalmazta a zarándoklást, és a lelkészek is hiába prédikáltak ellene." Szűz Mária megjelenése nemcsak látomásnak számított, hanem történelmi, fizikai valóságnak is. Olyan elementáris és archetipikus vallásos mentalitást 9 Hála József: Egy börzsönyi búcsújáró hely: a hont-csitári Kutyika. Honismeret, XXII. évf. (1994)3. sz. 43-M8. (43-45.) 10 Váci Hírlap 1891. augusztus 23. 11 Váci Hírlap 1933. szeptember 3. 485