Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Limbacher Gábor: A váci Hétkápolna kegyhely a térség népi vallásosságában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. monda értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy általánosabban ismert szüzséröl van szó. Utalunk a Nógrád megyei Buják és Zagyva várához kötődő ilyen típusú mondákra, amelyekben vadkacsa szerepel.

7 Aranykacsa csak a Szentpéterhegy-Hétkápolna mondájának főszereplője, mert itt természetfeletti helyet jelez, így a jelző lény sem a természet világából való. Tehát a szanda-szentpéterhegyi (7. kép) kút kegyhely mivoltát igazolta, hogy a környékben elterjedt hagyomány szerint ott bukott le az aranykacsa, és a váci Hétkápolnánál (László angyalos látomása helyén) bújt ki. Tehát a Szentpéterhegyből indulása és a váci kegyhelyen történő megjelenése jelölte ki a szentpéterhegyi kút kegyhely mivoltát, a vácihoz hasonló minőségét. A váci kegyhely a hozzá kötődő középkori és újkori látomásos eredetlegendák, illetve a bennük foglalt misztikus mentalitás révén is filiációt eredményező, központi búcsújáró hellyé vált. (8-9. kép) A korabeli Hont vármegyei aljegyző leírása szerint a Hont községhez tartozó Csitár nevű határrészben (ma Nógrád m., 10. kép) lévő kútnál 1852 nyarán egy váci asszonynak „imádkoztában" megjelent Szűz Mária. A váci asszony a csodás eseményt elmondta a közeli malom molnárjának, három arra járó drótosnak és környékbeli lakosoknak. Azután hazament Vácra, ahonnan „ötszáz [!] hitbuzgó asszony"-nyal tért viszsza a „Kutyikához", kik lobogókkal, énekekkel jöttek üdvözölni a kútban megjelent Szűz Máriát. E leírás arra utal, hogy a 19. század közepi Vácott a hit és a Mária-csodára hangoltság olyan foka létezett, minden valószínűség szerint a hétkápolnai csodatévő Szent Szűz hatására, amely egy váci asszony számára, mintegy a Kúti kép, Kúti Boldogasszony

8 csodás megjelenését eredményezte egy 40 kilométerrel távolabb lévő másik forrás estében is, szentkúttá avatva azt (11-12. kép). Ráadásul e csoda többszáz váci asszony számára is kétely nélküli realitást jelentett. A csodás jelenést követően a váci asszonyok egy kis kápolnát építtettek a forrás mellé, amelynek falára a látomásos élményt, egy a kútból kiemelkedő kis leány képében Szűz Máriát festették meg. E freskó 1865-ig volt meg. Ekkor Sasváron, a híres felvidéki búcsújáró helyen másik képet készíttettek, amelyen a keletkezéstörténet részletesebben szerepelt: Szűz Mária a kis Jézussal, maga a csodalátó váci asszony, az arra járó három drótos, egy öreg kántor és kisleány alakjában Szűz Mária. A Hétkápolnánál korábban kialakult gyakorlathoz hasonlóan még 1852-ben a kúthoz költözött egy István nevű remete. A 7 Limbacher Gábor: Búcsújáróhely a Szentpéterhegyen. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XV. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 371-373. 8 Barna Gábor - Patay Pál: Vác-Hétkápolna. Magyar Katolikus Lexikon http://www.lexikon.katolikus.hu/V/V%C3%Alc%E2%80%93H%C3%A9tk%C3%A lpolna.html 484