Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szahatnak az adatközlőkre egy másik példa ugyanehhez a Szent István-énekhez kapcsolódóan: második versszakát Domokos Pál Pétertől kapta a pusztinai Nyisztor Mihályné László Ilona.

1

0 Brlacun Máriával (szül. 1945) Pusztinában, a Tázló partján beszélgettem. Éppen befejezte a mosást a patakban. Testvére Csíkszeredában lakik, lánya ide ment férjhez egy románhoz, aki megtanult magyarul, fia Sepsiszentgyörgyön él. Kérdésemre, hogy melyik községekből jönnek Pusztinába a Szent István-napi búcsúra, Lészpedet, Frumószát, Szaloncot, Szerbeket és Lujzikalagort említette. Vendégségbe rokonok, barátok érkeznek. Árusok is kínálják portékáikat a templom előtt. Brlacun Mária közlése: „Szent István onnan való, magyarországi. Szépeket mond róla a pap. Dc most errefelé, most mondják, amióta nincs Ceau^escu. A búcsúkor sem énekelnek semmit magyarul Szent István királyról. Tudják mamáink, anyuink a Szent István királyról szóló énekeket. Vannak most is öreg fehérnépek, ők erőst szépen tudják, s úgy szeretem én is magyarul, csak kétszer-háromszor kellene énekelni, s akkor tudnám. A somolyói búcsúra tavaly mikor kimentem igaz, hogy mikor kimentem hamarébb, na erőst nem értettem, na az imádságot tudtam már, megtanította nekem édesanyám magyarul. A testvérem ott van szolgálatban, oda férjhez is ment. Minden esztendőben megyek Csíkszeredába. Az első esztendőben nem értettem jól, de a másodikban aztán kezdtem tanulni, aztán értettem amit a papok prédikáltak, erőst jól értettem. Szeressük, mert én olyan iskolát is tanultam, én magyar iskolát, de aztán ha felromlott ez az izé, akkor túlmaradt a magyar iskola, s én többet nem mentem az iskolába, apám nem adott az iskolába. Én azt elfelejtettem, megtanultam a románt is, írni is." Egy korábbi írásomban említettem, hogy Szent István magyar király és Nagy István (§tefan eel Mare) moldvai vajda személyének a moldvai magyar történeti mondákban való újabb kori felcserélődésével egy külön tanulmányban szeretnék foglalkozni." A példát Klézsén gyűjtöttem, a történelem iránt érdeklődő, olvasott, 1945-ös születésű Varga András mondta el. Adatközlőmet Szent István magyar királyról kérdeztem. Létezéséről tudott: magyarföldi nagy István királynak nevezte, de mindvégig Nagy István moldvai vajdáról beszélt: „Van Muntenia, van Erdélyi, van Dobrodzsia, van Moldova, melyben vagyunk münk itt. Nálunk az István királynak a székje Jásban volt. Legalább a Bokovina a miénk volt le a Nisztruig, hol van most a nagy probléma. Münk országunk volt Moldovaország elé Nisztruig, nem a Prutig. Szeretig volt a Magyarföldnek a ha10 Jáki: i. m. (2003) 104.; Diószényben Petrás Mária énekelte: Bosnyák: i. m. (1993) 8. 11 Lukács László: Szent István magyar király a néphagyományban. Ethnographia, CVIII. évf. (1997) 104. 47