Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - S. Lackovits Emőke: Egy 18. századi oltalomlevél, azaz breverl

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. bizánci liturgiának, a nyugati egyházban csak nagypénteken, az ünnepélyes kereszthódolatkor hangzik fel. Eredete a 446-ban történt pusztító konstantinápolyi földrengéshez köthető, amikor a császár által elrendelt körmenetből egy fiú elragadtatott, és a magasból lejutva ezt a hármas kiáltást adta tovább, amit fönt tanultnak mondott. Az isteni eredetű himnuszra a nép is rázendített, mire elmúlt a csapás. Másik változat szerint egy pusztító pestisjárvány idején hangzott ez el. Az Európát sújtó pestisjárványok korában nagyon népszerű imádság volt. A hirtelen halál elleni jajkiáltássá vált.

1

7 Az utolsó képen a pestisdaganatot mutató Szent Rókus (1295-1327, ünnepe augusztus 16.) látható, aki gyermekként szegődött Krisztus szolgálatába, élete csodákban bővelkedő volt. Zarándokútjai során járványos betegeket ápolt, gyógyított, több várost megszabadított a pestistől, amelyet elkapva maga is csodás módon gyógyult meg. Utolsó kívánsága: a Jézus nevében róla való megemlékezés adjon gyógyulást minden betegnek.

1

8 Pártfogása alatt betegápoló testvérületek születtek. Képe alá pedig Szent Bálint mártír (f269/270, f280, t474, ünnepe február 14.) ereklyéje került, akinek alakjában a mártír, továbbá temi püspöke és a passaui remete személye olvadt egybe, aki gyógyíthatatlan betegeket gyógyított meg." Ennek a képnek a helyén több esetben Xavéri Szent Ferencét helyezték el, aki a missziók védelmezőjeként vált ismertté (1506-1552, ünnepe december 3.). A töredékes középrész Nepomuki Szent János nyelvét, Szent Sebestyén nyilait, egy Caravaca-keresztet és néhány gyöngyöt tartalmaz. A festett, mintás papírlapon három szentet láthatunk (10. kép). Az első egy ferences boldog, Andreas de Conti vagy Andreas de Comitibus (fi 302, ünnepe február 1.), aki az alázat gyakorlásában, az imádkozásban, mások szolgálatában tűnt ki életében és került a boldogok közé.

2

0 A második Szent Anastasius (|628, ünnepe január 22.) perzsa mártír levágott feje. II. Chosroes perzsa király által a Szent Kereszt elrablása keltette fel érdeklődését a kereszténység iránt. Egy perzsa ötvös (pénzverő) vezette el a keresztény gyülekezetbe, majd Jeruzsálembe zarándokolva megkeresztelkedett, és egy kolostorba vonult vissza. Cesareai útja során, ahova a Szűzanya tiszteletére zarándokolt el, elfogták, megkínozták, majd 70 társával együtt kivégezték. Kutyák elé vetett holttestét a keresztények megvásárolva Sergiopolisba temették el, innen vitték Konstantinápolyba, majd Ró17 Szilárdfy Zoltán: Palermói Szent Rozália ikonográfiájához. In Szilárdfy Zoltán: Ikonográfiakultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003. 208-209. 18 Diós: i. m. II. 144-148. 19 Diós: i. m. II. 320-322. 20 Heiliegenlexikon 1858.; Diós: i. m. II. 383. 471