Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Gáspár Dorottya: Portréábrázolás a halottkultuszban, római kor

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a halotti maszkokkal kapcsolatban, amelyek közül talán a leglényegesebb, hogy miért is csinálták. Jelen előadásomban ehhez kívánok hozzászólni. Pannoniából ilyen maszkok nem ismeretesek, vannak viszont halotti portréábrázolások a sírköveken. Ha ezeket a portrékat összehasonlítjuk a maszkokkal, akkor meglepő tapasztalathoz jutunk. A portrék szobrászati megfogalmazása szinte azonos a maszkokéval. Lehunyt szemű (4. kép)

5 vagy épp nyitott ábrándos tekintetű (5. kép),

b „mosolygós" vagy fölfelé néző (6. kép),

1 kutató pillantású vagy épp szigorú tekintetű (7. kép),

s töprengő szemű (8. kép),

9 különböző érzelmeket kifejező arcok (9. kép)

1

0 mindig portrék és nem sablonok. Családi sírkövek házaspárokkal, szülőkkel és gyermekekkel, vagy akár nagyszülőkkel, sógorságban lévők családtagjaival. Egy sírkő egyetlen családhoz tartozó halottakat ábrázol, és a felirata is ezt fejezi ki. A család alapsejtje a két szülő és a gyermekek, de a nagycsaládi" fogalomhoz hozzátartoznak a nagyszülők és a beházasodott rokonság is. Meg kell jegyezni azonban, hogy a maszkoknál a Róma városi és a provinciális nobilitas a tulajdonos, a pannóniai sírköveknél zömében a kelták, akik jó módjuk ellenére sem tartoznak a nobiles kategóriába. Hogy önmagukat ábrázolják, az a romanizáció rovására, avagy javára írandó, de az igényt, hogy a család egységét, a családhoz való tartozásukat kifejezzék, az eszmei elkötelezettséget a családközpontúság iránt, önmagukban hordták. Tehát nem valamiféle szinkretizmusról van szó, hanem egy lényegi meggyőződésről. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy valóságos szinkretizmus nem lehetséges. A szinkretizmust mindig a vallásos mentalitás lanyhulása és ebből fakadó törekvések hozzák létre.

1

2 A halottkultusz és rítus pedig épp az a vallásos tevékenység, amelyet a lehető legkitartóbban őriznek és tartanak meg a népek. Minden halottkultusznak van azonban közös mozzanata, egy részről elszakadási rítus, amely az élőktől való eltávozást szentesíti, másrészről befogadó rítus, amely a holtak birodalmába való bejutást segíti.

1

3 A különbség a rítusokban az a mód, ahogy gyakorolták őket. E 5 Ubi-erat-lupa.org (a továbbiakban: Lupa) 740, 830, 3061. A sírkövekről közölt képek csak részletek a sírkőről. 6 Lupa 681, 772. 7 Lupa 2705, 2751. 8 Lupa 805, 2979. 9 Lupa 3542. 10 Különböző érzelmeket kifejező arcok: Lupa 693, 807, 3591. 11 Alfoldy Géza: Die Stellung der Frau in der Gesellschaft der Liburner. ActaAntHung. IX 1961. 307-319. 12 Részletes kifejtése: Bremmer, Jan N: The Rise and Fall of the Afterlife. London, New York, 2002. passim; Schuon, Frithjof: A vallások transzcendens egysége. Debrecen, 2005. 65-92. 13 Gennep, Amold von: Átmeneti rítusok. Budapest, 2007. 161-162. 449