Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Kész Margit: Archaikus imák Ugocsában

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. KÉSZ MARGIT Archaikus imák Ugocsában Az archaikus imák kárpátaljai kutatására napjainkig kevés példa akad.

1 Ennek a líriai-epikai s egyben drámai tartalmi és stiláris jegyeket hordozó népi műfajnak háttérbe szorulását több tényező okozta. Elsősorban az, hogy önálló műfajként még Magyarországon is csak az 1960-as években indult el a gyűjtése, míg a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalján a kommunista rezsim által sanyargatott maroknyi magyarság (s ugyanúgy a többi nemzet) egyházi és vallási élete is a legszigorúbb terror nyomása alatt sínylődött. E végvidékre a Magyarországról indult, s a határokon túlra is eljutott gyűjtők hangja nem jutott el. A Hegyet hágék..

.-ban sem találunk kárpátaljai anyagot.

2 A megpróbáltatás, a tiltás azonban minden ördögi akarat ellenére az archaikus műfaj fennmaradását, továbbélését segítette elő. A hivatalos egyház meghurcolása, a vallásgyakorlás korlátozása, a templomok bezárása, a papok Gulágra száműzése a közösségekben nem tudta teljes mértékben elpusztítani a több évszázados hitet. Az új ideológia nem mindenki számára vált követendővé. A pislákoló lámpafénynél vagy a tűz parazsánál, de legtöbbször sötétben, ima szállt az égbe. Ha nem volt nyomtatott Biblia, a göcsörtössé dolgozott, elnehezült kezek iskolás gyermektől megmaradt füzetekbe írták a szent szövegeket. A szomjanhalót megmentő korty vízként hatott itt minden szó. De nemcsak a szent könyvekből kiírt másolatok kerültek a megfakult lapokra, sokszor az emlékezetekben fennmaradt, de a hivatalos egyház által nem kanonizált imák is. Nem volt cenzúra: a hit és a lélek diktált. Napjainkban tehát, amikor már a többi elszakított terület előttünk jár a téma kutatásában,

1 nálunk is égető szükség lenne az archaikusimádság-hagyomány begyűjtésére. 1 György Horváth László - Lajos Mihály: A Hömlöc lábánál. Salánk. Feketepatak és Verböc történetéből. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1998.; Pilipkó Erzsébet: Népi imádságok Salánkon. Honismeret. XX. évf. 1992/6.76-79. 2 Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék. lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Kalligramm Kiadó, Pozsony, 1999. 139. 3 Tánczos Vilmos: Gyöngyökkel gyökereztél. Gyimesi és moldvai archaikus népi imádságok. (Krónika könyvek.) Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1995.; Tánczos Vilmos: „Feltekinték napkeletre". Moldvai archaikus imádságok. Néprajzi Látóhatár, III. évf. (1994) 1-2. sz. 217-243.; Tánczos Vilmos: Gyimesi archaikus népi imádságok és ráolvasások. In Keszeg Vilmos - Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Evkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994.; Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Forum, Újvidék, 2003. 395