Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. Szombaton délelőtt a búcsú Futásfalván a nagymisével folytatódik, majd utána keresztútjárással. A keresztút végén elimádkozzák az Úrangyalát, eléneklik a Magnificatot. S itt felcsendül mindig a Szent István-himnusz is (Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga...). Kacsika (Cacica) Bukovinának (Észak-Románia) egyetlen híres búcsújáró helye. Több évszázadon át a magyar katolikusok zarándokhelye volt, hivatalos búcsújáró hellyé a 19-20. század fordulóján vált. Jelenleg román katolikus búcsújáró helyként tartják számon. A településen az augusztus 15-i Nagyboldogasszony-napi búcsú azonban nemcsak Bukovina ma már többségében román katolikus híveinek találkozóhelye, hanem a különböző vidékekről összesereglett román, lengyel, német, ukrán és magyar zarándokoké is. A templomkertben, az épület háta mögött található egy lourdes-i kápolna, ahol a magyar katolikusok részére lehetőséget biztosítanak, hogy anyanyelvi szentmisén vehessenek részt, kísérő papjaik celebrálásával. Erre augusztus 16-án reggel kerül sor minden évben, 8 óra körül. A kegytemplomban a magyar szertartások nem engedélyezettek (3. kép). Kacsika festői erdős, hegyes-völgyes vidéken fekszik. Lengyelföldről, Stanislauból került Bukovinába a cacicai kegykép, amely a czestochowai híres Mária-kegyképnek a másolata, s már lengyel földön híres volt az imameghallgatások miatt. Búcsúi énekek, imádságok A csíksomlyói búcsúba már gyakran napokkal előbb útnak indulnak a Románia területén élő magyarok, hogy gyalogos zarándoklattal adózzanak az Úr segedelméért. Közös énekkel, imádsággal érkeznek meg a kegytemplomhoz a keresztaljak. Az alapimádságok mellett - Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy, Úrangyala - legkedveltebb imafajták a rózsafüzér különböző változatai. Az örvendetes, a fájdalmas, a dicsőséges rózsafüzér mellett az úgynevezett székely rózsafüzért (fényességes vagy világosságos) is elimádkozzák együtt közösségben (amely nem 15, hanem 20 titkot ismer), s amelynek pontos eredetét nem ismerjük (kutatások szerint először egy amerikai lapban említették a második világháború után). A megérkezés során, és a hegyre való felkapaszkodás alatt elsősorban népénekeket hallhatunk a zarándokoktól. A gyimesi csángók, akiknek anyanyelvi szertartásaikért nemigen kellett küzdeniük, voltaképpen mindazt ismerik, és énekes hagyományuk része, amit ma magyar nyelvterületen, Erdélyben, Székelyföldön, az anyaországban az egyházi és a hagyományos népi énekkultúra megőrzött. 374