Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. na a századforduló irodalmi kontextusát idéző versében is:

1

1 Az ötszótagos, rövidke sorok, az élénk ritmus a rózsafüzér szemeinek pergését idézik, s a háromszor megismétlődő négysoros strófák választják el az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges füzér titkainak gyors egymásutánját, két helyen párbeszéddel megtört menetét. ., Picike gyöngyök Sorra görögnek, Mikép a harmat, Mi kép a könnyek." A bibliai eredetű titkokat itt egyszerű mondatokba sűríti a szerző, s a pergő sorok szinte filmszerűen jelenítik meg a megváltás történetének ismert eseményeit. Az örvendetes olvasó kedvesen felidézett titkai sorába a negyedik titok komorságot lop, hiszen a Simeonra és Mária hét fájdalmára vonatkozó utalás már megelőlegezi a fájdalmas olvasó sötét képeit, amelyek középpontjában az emberként szenvedő Megváltó áll. A titkok közül legérzékletesebben az utolsó jelenik meg, a keresztre szögezés kegyetlensége. „Hallik a szögnek Tompa verése, Mikor átjárja Halovány testét." A dicsőséges olvasó ünnepélyes szakaszának legszebb sorai az égbe fölvett Istenanyára vonatkoznak. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja. „ Angyali szárnyak Viszik az égbe. Szép koronával Szállá hatalmas, Fenn-diadalmas Fia elébe." A verset záró sorok halmozott metaforái az olvasót, az imádság megszentelt eszközét jellemzik: földre lehullott Mária-könnye, Emberimádság legszebbik gyöngye. 11 Szentolvasó. Rózsafüzér Királynéja, 1926.279. 367