Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Sok szövegben fellelhetjük az írott és íratlan hagyomány nyomát, régebbi szövegek újraköltését, a kompiláció ártatlan megnyilvánulását, a „szóbeli költészet és a vallásos költészet kölcsönhatását,'"

2 a kötelező, sokszor közhelyszerű toposzok alkalmazását, az auditív-vizuális hatásra törekvés eszközeit. Jellegzetes a növény- és színszimbolika, a képgazdag megfogalmazást segítő metaforák sora, a tartalom elsődlegessége, az ismétlések gyakorisága. Feltűnő, hogy az élőbeszéd egyszerűségét sok esetben felváltja a túlbonyolított nyelvhasználat, a stilizáltság, az emelkedett tartalomhoz mindenáron igazodni akaró stílus. „A gondolatok szinte kergetik egymást, szétszakadnak, majd újra egymásba ömlenek, hogy egyetlen nagy mondatszövevényt alkossanak. Szinte látni véljük a küzdelmet, amit az író lelke és az írás démonja harcolnak végig egy-egy kezdőbetűtől a pontig.'"

3 A szókincs a tartalomnak megfelelően elsősorban vallási-morális jellegű, a szentírási hivatkozások, részletek, toposzok is a hatáslehetőségek szolgálatában állnak. Az imádságtípusú könyörgő versek megszólítottja a kiváló vallási tiszteletnek örvendő közbenjáró, Mária, akinek különböző titulusai teológiai tartalmakat, sokszor dogmákat sűrítenek (Szeplőtelen Szűz), más műfajokból (mint litánia, himnusz) ismertek (mennyország ajtaja, angyalok királynéja, irgalom tárháza), népies megnevezések (fehér rózsaszál, egek gyöngyvirága, hó liliomszál) vagy Mária funkcióihoz kapcsolódnak (bűnösök reménye, árvák pártfogója) és gyakran halmozással szerepelnek. A könyörgés tárgya sokféle, de feltűnő a teljes életre, egyetemes emberi, nemzeti boldogságra való vonatkoztatás. A verses szövegekben a prozódiát sokszor rugalmasan kezeli a megfogalmazó, a rímek sokszor egyszerű ragrímek, bár arra is találunk példát, hogy a teológiai összetartozást éppen a rímmel való összekapcsolás fejezi ki (Jézus anyja - Ave Maria). Összefoglalva tehát: az Egyház által sokféle módon népszerűsített rózsafüzér-imádság a hit intenzitásától függően, változó tekintélyű műfajként kínált mintát a vallásos irodalomnak, amelynek versei értékstruktúrájában az esztétikai érték a vallásos élménytől elválaszthatatlanul jelenik meg. Sík Sándor szavaival: így emelkedhet a maga esztétikai megalkotottságában a transzcendencia közelébe. 12 Barna Gábor: Ökrös József akrosztichonos énekei. In ,J\lyisd meg Uram, szent ajtódat! Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Budapest, 2001. 113. 13 Kun Molnár Sándor: Hajnalodik. Kömlöi Szécsi Ignác. 1941. 50. 368