Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. SOÓSNÉ VERES RÓZSA A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei Különösen a 20. századi irodalmunkban - jól ismert okok miatt - hosszú ideig háttérbe szorult a magyar spirituális irodalom számos műfajának és textusának így a katolikus felekezet imádságirodalmának is - a kutatása. Bár az egyházi műfajok jelentős többsége nem „felekezeti határok mentén szerveződött,"' az imádság mégis természetes módon tükrözi azt a lelkiséget és hitelveket is, amelyekből forrásozik. így a rózsafüzér jellegzetesen katolikus imádság, egyénileg és közösségben is végezhető ájtatosság, amelynek több évszázados története, használata, funkciója, a hagyományos szerkezetben visszatükröződő sajátosságai elválaszthatatlanok a mindenkori Mária-tisztelet krisztológiai és ekkleziológiai öszszefüggéseitől, a Katolikus Egyháznak és híveinek imagyakorlatától. így a rózsafüzér-imádság szakrális, normaként működő architextusa is az évszázadok alatt többféle utat járt be: az imádság kötött szerkezetét megbontó szupertextusok, a ponyvák rózsafüzéres versei, a vallásos-ájtatossági irodalomban megjelenő változatok, a szépirodalmi parafrázisok, valamint a deformálás és deszakralizálás jegyeit fölmutató, 20-21. századi posztmodern szövegek a rózsafüzérrel különös, intertextuális kapcsolatban állnak, az állandóság és a variabilitás izgalmas kapcsolatára is fényt derítenek. Eltérésük a szakralitáshoz való viszonyukban, a szakrális-vallásos szerep különbözőségében és a funkció szintjén ragadható meg. Jóllehet a szakrális és a vallásos művészetnek is a lényege a misztériummal való kapcsolattartás (mindkettő „Isten végtelen szépségére figyel, azt akarja lehetőségei szerint emberi alkotásban kifejezni"

2), a köztük lévő különbségeket dokumentumaiban az Egyház is hangsúlyozza. A szakrális művészet az Egyház nyilvános és egyetemes liturgiájának szolgálatában áll, az Egyház hitét jeleníti meg, 1 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Az egyházi irodalom műfajai a 17-18. században. Irodalomtörténeti Füzetek, 151. Argument Kiadó, Budapest, 2005. 8. 2 II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstitúció. A szakrális, vallásos, liturgikus fogalmakról részletesen: Bánhegyi B. Miksa: Ars sacra. In Szent művészet. Budapest, 1994. 11-29.; Schaeffer, A. Francis: A művészet néhány megközelítése. In Művészet és Biblia. Budapest, 1999. 360