Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. egységes, rendezett világképet tükröz, 3 esztétikai értékkel és érvénnyel hittételeket jelenít meg, az üdvösség útjára vezet, szépre,jóra, igazra, szakrális értékekre irányít, leginkább megőrizve a romantika koráig Európában meglévő esztétikai kommunikáció egyensúlyát, a delectare, movere és docere hármasságának alapelvét. A vallásos művészet pedig az alkotó személyes, megélt istenélményéből fakad, szubjektív és egyéni, árulkodik hitről, a hitért való küzdelemről, de mindenképp az ember Istent kereső hivatásáról. Összegezve: a szakrális művészet archetípusai égi inspiráltságúak, a vallásos műalkotás inspiráltsága a művész személyiségének spiritualitásából ered. 4 Az imádságra alkalmazva tehát: míg a szakrális, egyházi (liturgikus, paraliturgikus) imádságok a vallásgyakorlat részei, kanonizált, a hitelveket és hagyományokat hűségesen tükröző, a beavatottak által ismert és megtartott, állandósult, szóban és írásban megőrzött szövegek, addig a vallásos irodalomban megszületők egyéni hangvételűek, rendszerint nem tartoznak a hitgyakorláshoz, hanem az irodalom szöveghalmazának részévé lesznek, jóllehet sokak számára a megtérésre és a keresztényibb életre fölszólító sürgetésként is hatnak, hitet ébresztenek, kegyelmet közvetítenek, lelket táplálnak. Az ájtatossági irodalomban megjelenő ún. rózsafüzéres vers az 1880-as évektől kezdve nem csak a Mária-tisztelet ápolását szolgálta, hanem a rózsafüzér-imádság szakrális szövegére való rájátszással a tradícióra utalásnak, az értékőrzésnek és értékteremtésnek a lehetőségét is jelentette. A rózsafüzér-imádság részleges vagy teljes, tartalmi vagy szó szerinti verses parafrázisai az irodalmi kánon jellegzetességeit mutatják: tehát „megkülönböztetett tekintéllyel ruházódtak föl," 5 egy közösség értékrendjét, vallásos meggyőződését juttatták érvényre, egymás mintái és mértékei is voltak, tartalmi-tematikus, formai tekintetben kapcsolhatók a rózsafüzér-imádsághoz és egymáshoz is. A versek legtöbbje az 1885 és 1944 között megjelenő Legszentebb Rózsafüzér Királynéja - Rózsafüzér királynéja 6 c. domonkos hitbuzgalmi 3 Titus Burckhardt szerint a szakrális művészet nem csupán vallásos témát feltételez, hanem formái a szellem időtlen tartalmát tükrözik vissza, és képes az embert a tények világából kiszakítani azáltal, hogy a teremtést szimbolikusan utánozza. A szakrális művészet törvénye szerint az örök, elsősorban az egymást kizárni látszó formákban nyilatkozik meg, mégpedig úgy, hogy azok Istenre utalnak. In A szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében. Arcticus, Budapest, 2000. 4 Schuon, Friethjof: A művészet princípiumai és kritériumai. Ford. Németh László Levente. Arkhé, 1995. 3. sz. 49-56. 5 Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodem korban. In Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Budapest, 1995. 88. 6 Legszentebb Rózsafüzér Királynéja. Budapest, 1885-1909. Rózsafüzér Királynéja, Budapest, 1909-1944. 361