Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gyományokhoz ragaszkodó pártot, mint ezeket a tulajdonságokat teljesen nélkülözők közösségét állították be. A haladó párt tagjai kitartóan tagadták, hogy a zsinagógai istentiszteletben bármilyen újítást bevezettek volna. De megragadták az alkalmat, hogy hangsúlyozzák a közösség szellemi és erkölcsi megújulásának szükségességét. Erre indokként azt hozták fel, hogy Magyarországon sok rabbi nem tud írni, olvasni sem németül, sem magyarul és a magyar nyelv zsinagógai használatát botránynak tartja. Ezek a rabbik jó, ha évente kétszer prédikálnak, de akkor is csak az iskolaalapítás és a bajuszviselés ellen. A fennálló helyzet oka szerintük az, hogy szemben az örökös tartományokban bevezetett szabályokkal, Magyarországon nem kötelező a rabbinak bölcsészi képzettséget szerezni. prédikálás pedig az orthodoxia részéről elannyira tartatik mellékes dolognak, hogy a magyarországi zsinagógákban igen ritkán, legfőleg négy vagy ötször prédikáltatik - esztendőnként. De akkor is a zsinagógai beszédek közönségesen casuisticai tartalmúak, a közélettel s az erkölcsiséggel semmi összeköttetésben nem álló kérdéseket tárgyalván. " A hagyományokhoz ragaszkodó párt vallásosságáról is igen sommás véleményt fogalmazott meg a hitközség vezetősége: „Egynehány megrögzött talmudisták, kik a tömeget tévútra vezetik, a vallást a tudatlansággal, káros babonával, antisociális separatismussal ugyan azonosítják, népünk azon előítéleteit s balvéleményeit meg akarván tartani, melyeknél fogva a magyarországi zsidó papok a casuisticán kívül semmit sem tudnak. " „Népünk szerencséjére az újabb korban a kormányok a jobb érzésű s a civilisatio után törekvő izraelitákat pártolják, minek következtében hitjelekezetünk emberi s polgári mívelődése jó sikerrel előre halad. "

2

0 Az ortodoxok a rabbi személyének megválasztásából kimaradva, a neológok által pártolt Löwöt nem csupán jogsérelmük miatt, hanem vallási nézetei miatt sem tudták elfogadni, az ő „papi rendeltetése irányába sem vonzalmuk, sem bizodalmuk" nem volt.

2

1 Nem nyugtatta meg őket az sem, hogy a hitközség vezetői Löwöt dicséretekkel halmozták el, és azt állították róla, hogy írásairól országszerte ismert. Szerintük a hírlapi cikkei miatt Löw nem dicséretet, hanem megrovást érdemelne. Érdekes, hogyan látta ezt a közösségen belüli küzdelmet Pápa korabeli plébá20 VeML: IV. 1. t: A pápai hitközség vezetőinek jelentése Veszprém vármegyecs. és kir. főnökének. Pápa, 1850. febr. 22. 21 „Atyáink után öröklött vallásainkba semminémü újítási viszketegség után ingadozni még jelenleg nem vágyunk." VeML: IV. 1. t: Az ortodoxok válasza a vezetőség vármegyéhez küldött véleményére. Pápa, 1847. jan. 14. 343