Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nosa, aki rokonszenvezett Löw-vel a szabadságharc idején vállalt szerepe miatt, de a hit igazi képviselőinek az ortodoxokat tekintette. ,,Ó ti. az újabb kornak embere és újabb philosophia műveivel ismerős lévén, nem viselheté el a Thalmudismus képtelenségeit. Állásánál fogva zsidónak lenni kellvén, a zsidó név alatt az ész vallását akará hallgatóiba csepegtetni. A gazdagabbak, kik a vallást csak névnek akarták, készséggel hódoltak e tartalmatlanságnak, de a szegényebb rész, mely nem csak nevet akart, hanem vallást is egész kiterjedésben, utálattal fordult el ezen közvetítési modortól, s ezért rábbija ellen eget-földet megmozgatott. "

2

2 A hitközségen belüli szembenállás a vármegyei hatóságoknak is fejtörést okozott. Pap János megyefőnök 1850-ben a mindkét párt által küldött 5-5 képviselőt kihallgatta, és ez alapján megoldási javaslatot fogalmazott meg. Megállapítása szerint a viszály fő oka Löw személye volt. Pap meg volt győződve, hogy Löwöt nem igazán a politikai vagy vallási szabadelvüsége miatt támadta a zsidók többsége, amit ha akart volna, sem tudott volna lecsillapítani, hanem oka „azon választási modorban gyökerezik, mely mellett a kisebbség által Löw Lipót nagykanizsai rabbi a pápai zsidó községre mintegy erővel feltolatott", azaz az új választási rendet sérelmezték, amely miatt a többség a szavazásból kimaradt.

2

3 Pap két lehetséges megoldást javasolt főnökének. Egyik megoldás lehet, ha a rabbi választást jogszerűnek ítélik, és megtiltják a külön pap, imaház fenntartását és fizetését. Továbbá az adósságot mindenki fizesse, de ne a kijátszható fogyasztási adó arányában, hanem a fennálló türelmi adókulcs szerint. Aki a döntésnek ellenszegül, vagy háborgat, azt büntessék meg. Másik megoldás, ha Löwöt ismét titkos szavazásnak vetik alá, s ha nem nyerne - amit szinte biztosra vesz -, mellőznék. így a többség újrajárna templomba és a székeket el tudnák adni, így az építkezés költségeire meglenne a fedezet. A dilemmát végül Löw oldotta meg azzal, hogy 1850 decemberében elfogadta a szegedi hitközség meghívását, és lemondott a pápai rabbiállásról. Kétségtelen, hogy a zsidóság társadalmi fejlődése szempontjából szükséges utat a magyarországi reformer rabbik jelölték ki. A vallást érintő döntéseik segítették elérni ezt a célt. A „kis zsidók" számára, akik identitásuk elsődleges meghatározójának a vallásukat tekintették, a vallási előírásokon nyugvó hagyományos vallási kötelékek megőrzése kulcskérdés volt. Az ortodoxok úgy vélték, hogy az új életlehetőségek közepette a zsidóknak éppen hogy ragaszkodniuk kell 22 Hermann István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-1849-ről a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia história domusában. Pápa, 1998. 105-106. 23 VeML: IV. 1.1: Pap János cs. és kir. megyefőnök jelentése Dőry Gábor cs. és kir. kerületi főispánnak. Veszprém, 1850. 344