Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Szigeti Jenő: A házi istentisztelet puritán gyökerei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Szerinte „minden cselédes gazdának és gazdaasszonynak nemcsak magányosan, hanem cselédével, aki reá bízattatott, s akikről számot kell adnia, minden nap kell könyörögni és így a maga házát is templommá, sőt magát és minden cselédjét a Lélek templomává kell tenni". Ennek módja, ennek a házi istentiszteletnek programja szerinte „Isten beszédét olvasni, magyarázni, énekelni, imádkozni". Borosnyai Nagy Zsigmond erre példát a szülői házban kapott. A tudományosan objektív, mértéktartó sorokon is áttör személyes élménye, amikor édesapjára emlékezik, aki a templomot ugyan soha nem mulasztotta el, mégis „a maga házából nem csak oskolát csinált, tanítván minden nap bennünket a tisztességes tudományokra szüntelen; hanem templomot is csinált, minden nap reggel, s este étele előtt s étel után könyörögnünk kellett, az Úr imádságát, azonkívül az Apostoli Hitnek formáját és a Tízparancsolatokat elmondottuk, a Bibliát nemcsak olvastuk, hanem a Sz. históriákat könyv nélkül el kellett mondanunk. A rövidebb zsoltárokat könyv nélkül minden nap el kellett énekelnünk, minden hosszabb zsoltárból pedig, avagy csak a két első verset könyv nélkül a maga nótája egyes rendiben, néha ötvenennyit is el kellett énekelnünk".

2

8 A dunántúli magyar evangélikusság között a pietizmus hatására terjedt el és épült ki a házi istentiszteletek rendje. Erre is csak egy példát említek. Bárány János (1716-1758) dunántúli evangélikus püspök 1756-ban kelt egyházi rendelkezéseiben sürgette, hogy minden házban legyen Biblia, vagy legalábbis Újszövetség, valamint énekes- és imádságos könyv. Ennek támogatására apjával, Bárány Györggyel, Bárány Jánossal és Sartorius Jánossal görögből lefordította és 1754-ben kiadta az Újszövetséget, magyarázatokkal könnyítve a házi istentiszteleteket.

2

9 Ajánlja az öreg katechizmusok és posztillás könyvek olvasását, valamint Arnd „az igaz keresztyénségről"

3

0 írott könyvének tanulmányozását. A házi istentiszteletekről pedig így rendelkezett: „Minden házigazda igyekezzék 28 I. m. 145-146. 29 Schmidt János: Szenicei Bárány György, a nagy pietista sárszentlörinci lelkész és tolna-baranvasomogyi evangélikus egyházmegye megszervezőjének és első esperesének élele és munkássága, 1682-1757. Paks, 1940.; Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Budapest, 2000. Teológiai Irodalmi Egyesület. (Irodalom itt.) 30 Arndt J.: Vier Bücher vom wahren Christentum. 1605-1609. (Négy könyv az igaz keresztyénségről). Magyarra először az egyik könyvet Szabó István (1671-?) fordította .Jíeresztyéni jóságos cselekedetekkel teljes paradiesomkertecske" (Kolozsvár, 1698.) Ezt követően Petróczi Kata Szidónia fordított belőle részleteket kor nehéz terhe alatt elbágyadt szíveket élesztő jóillatú 12 liliom" (Kolozsvár, 1705.) Arndt egész munkáját Vázsonyi Márton (1688-1737) forditotta le, amit Bárány György kijavított, majd Sartorius (Szabó) János kibővített. Ez Jénában 174 l-ben jelent meg. Irodalom: Koepp, Johann, Arnds: Untersuchungen über die Mystik im Luthertum (1912). 294